Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése

Ian volt, snivel a bizottmányt ülések megszüntetésének vád alapján kellett volna történni". Ezért az 1859. október 12-i közgyűlési jegyzőkönyv szerint felvilá­gosítást kértek a biztostól és követelték országos fejedelmi biztos kiküldését, il­letve jelenlétében az ülések tartását. 7 2 E követelésüket rövid időn belül teljesítet­ték, mivel Morlitzer Gyula országos fejedelmi biztos kiküldését elrendelték. Ez az intézkedés és korábban a protestáns pátens visszavonása is azonban már megkésett ahhoz, hogy a kormányzat által remélt célt betöltse, hiszen ekkor­ra már Egerben a politikai és gazdasági elégedetlenség túlcsapott az előbb fel­sorolt tiltakozások keretein. 1859 őszén az abszolutizmus elleni tüntetések erőteljesen fokozódtak és jt nemzeti ellenállás már olyan méreteket öltött, hogy azok megfékezése még komoly politikai engedmények árán is kétségesnek látszott" P Kezdetben főleg az irodalom volt az, ahol «a hazafiság szent vestaiüze állan­dóan lobogott a szigorú cenzúra dacára". 1859. október 27-én Pesten és az azt követő napokban az ország más városaiban, falvaiban, így 1859. október 30-án Egerben is ünnepi megemlékezést tartottak Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulója tiszteletére. A megemlékezés a városban elemi erővel nyitott teret az elfojtott nemzeti éizések kitörésének, az ország történeti jogaihoz való ragasz­kodás egyöntetű és elszánt kifejezésének, melynek kedvező esélyeit a külföldi bonyodalmak is elősegítették. 7 4 E patetikus jelleget öltő kezdeti mozgalmak azonban szintén magukon visel­ték a már korábban is említett, sajátos ókonzervatív-liberális színezetet, mely sokszor a háttérben maradva ugyan, de széles társadalmi csoportokat mozdított meg az önkényuralom ellen. Ennek azonban az ókonzervatív-liberális befolyásra nézve már 1859 végére kialakult az a veszélye is, hogy saját politikájuk, taktikájuk áldozataivá válhattak és ennek bekövetkezését csupán az tette kérdésessé, hogy meddig képesek az ellenállási mozgalmak különböző formáit számító céljaiknak megfelelően alakítani. Ebben az időben a hazafias tüntetések már napirenden voltak. Hatásos külső kifejezést öltött a nemzeti egységes érzelem a magyar nemzeti viselet általánossá válásában (1859 őszétől), mely a város minden rétegét magával ragadta. Polgár és mágnás egyenlővé lett külső megjelenésében: jtsinóros magyar nadrág, atilla, dol­mány, sastollas kalpag sarkantyús magyar csizma egyformán viseltetett a szegény 7 2 HML V-43. 6.1959. október 12./2. 7 3 Lukács, 1955.196. 7 4 Szederkényi, IV. 415-421. 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom