Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)
II. A nemzeti ellenállás fellendülése és tetőpontja az 1859 -61-es években: az abszolutizmus elleni népi és alkotmányos küzdelem kiélesedése
Ian volt, snivel a bizottmányt ülések megszüntetésének vád alapján kellett volna történni". Ezért az 1859. október 12-i közgyűlési jegyzőkönyv szerint felvilágosítást kértek a biztostól és követelték országos fejedelmi biztos kiküldését, illetve jelenlétében az ülések tartását. 7 2 E követelésüket rövid időn belül teljesítették, mivel Morlitzer Gyula országos fejedelmi biztos kiküldését elrendelték. Ez az intézkedés és korábban a protestáns pátens visszavonása is azonban már megkésett ahhoz, hogy a kormányzat által remélt célt betöltse, hiszen ekkorra már Egerben a politikai és gazdasági elégedetlenség túlcsapott az előbb felsorolt tiltakozások keretein. 1859 őszén az abszolutizmus elleni tüntetések erőteljesen fokozódtak és jt nemzeti ellenállás már olyan méreteket öltött, hogy azok megfékezése még komoly politikai engedmények árán is kétségesnek látszott" P Kezdetben főleg az irodalom volt az, ahol «a hazafiság szent vestaiüze állandóan lobogott a szigorú cenzúra dacára". 1859. október 27-én Pesten és az azt követő napokban az ország más városaiban, falvaiban, így 1859. október 30-án Egerben is ünnepi megemlékezést tartottak Kazinczy Ferenc születésének 100. évfordulója tiszteletére. A megemlékezés a városban elemi erővel nyitott teret az elfojtott nemzeti éizések kitörésének, az ország történeti jogaihoz való ragaszkodás egyöntetű és elszánt kifejezésének, melynek kedvező esélyeit a külföldi bonyodalmak is elősegítették. 7 4 E patetikus jelleget öltő kezdeti mozgalmak azonban szintén magukon viselték a már korábban is említett, sajátos ókonzervatív-liberális színezetet, mely sokszor a háttérben maradva ugyan, de széles társadalmi csoportokat mozdított meg az önkényuralom ellen. Ennek azonban az ókonzervatív-liberális befolyásra nézve már 1859 végére kialakult az a veszélye is, hogy saját politikájuk, taktikájuk áldozataivá válhattak és ennek bekövetkezését csupán az tette kérdésessé, hogy meddig képesek az ellenállási mozgalmak különböző formáit számító céljaiknak megfelelően alakítani. Ebben az időben a hazafias tüntetések már napirenden voltak. Hatásos külső kifejezést öltött a nemzeti egységes érzelem a magyar nemzeti viselet általánossá válásában (1859 őszétől), mely a város minden rétegét magával ragadta. Polgár és mágnás egyenlővé lett külső megjelenésében: jtsinóros magyar nadrág, atilla, dolmány, sastollas kalpag sarkantyús magyar csizma egyformán viseltetett a szegény 7 2 HML V-43. 6.1959. október 12./2. 7 3 Lukács, 1955.196. 7 4 Szederkényi, IV. 415-421. 31
