Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

rendben kerültek beváltásra, a válság miatt azonban a kibocsátott kötvények árfolyama mélyen névértékük alá szállt, továbbadásuk pedig szinte lehetetlen volt. Mindezek erősen csökkentették a mezőgazdasági munkásság bérét, csökkent a jövedelmük, ugyanakkor a katonabeszáüásolás, a katonafogdosás őket is sújtotta. Az elégedetlenség még inkább kiszélesedett és elmélyült, s hogy hatására mégsem következett be nyílt forradalmi összeütközés, az a válság gyors lefolyásának volt köszönhető, melynek rövid ideje alatt a súlyosan érintett tömegek nem aktivizálódtak olyan mértékben, bár a válság hatására a nemzeti mozgalmak jelentősen fellendültek. Mégis összességében ezek a közös terhek - melyek már a krími háború óta nyomasztó súllyal hatottak a város minden rétegére - a felüllévők (a liberális kisbirtokos nemesség és a nagybirtokos arisztokrácia) ellenséges aktivizálódását is fokozták az idegen uralommal szemben, különösen a krími háború végétói kezdve. Támogatták a város tisztelgését Vörösmarty halálakor, felkarolták a törvények által nem tiltott hagyományok ápolását, a helyi magyar nyelvű irodalmat, nem hivatalosan tiltakoztak az osztrák adópolitika és a hivatalnokok ellen, persze nem valami gyökeres társadalmi átalakulás érdekében, hanem azért, hogy széles társadalmi bázisra építve saját érdekeiknek megfelelő engedmények megadására kényszerítsék az idegen uralmat. Ennek következtében tehát Egeiben is jelen volt az 50-es évek második felében a nemzeti ellenállásnak ez a sajátos színezete (ókonzervatív-liberális jelleg), mely végeredményben egy ideiglenes, kormányellenes társadalmi összefogáson alapult. Ennek megnyilvánulási formája volt, hogy 1858-ban a városban a társadalmi tevékenység az egyesületi tér elfoglalására tett kisérleteker. Ez azonban nagy nehézségekkel járt, hiszen csak a gazdasági jellegű egyesületek működését engedték meg az idegen hatóságok, ezeket is nagy megszorításokkal és igen ritkán. Mégis sikerült r-ndkivüli érdekeltséggel megalakítani a Gazdasági Egyletet, melynek megnyitóját is Egerben tartották. A megnyitón a világosi katasztrófa óta a nemzeti ellenállás jeles képviselői először találkoztak, «s adtak kifejezést további elszánt kitartásuknak a haza és a város elnyomott jogai mellett* Az 1857 - 58-as gazdasági válság rendkívüli nehézségeket okozott az önkényuralmi államháztartásban és hiteléletben is. Jó példa erre, hogy Eger városa az 1854-es megállapodásban önmegváltás címén vállalt, a már említtt 50 ezer ezüstforint készpénzből, illetve csak 40 ezerből (mert az uraság az 50 ezerből 10 ezret felajánlott egy népiskola felépítésére, valamint a makiári külvárosi tanoda bővítésére) az osztrák nemzeti bank még 1858-ban is csak 30 ezret tudott hitelezni, s a városi hatóság sürgetésére levélben értesítette Bernett Ferenc 6

2 Zalár, 14. 25