Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

A hírlapkiadás csökkenése Az ellenállás hatására egyébként az 50-es évektől a hírlapok száma is megcsappant a városban, hiszen a különböző izgató hírek felszíthatták volna az elégedetlenséget. A régi lapok megszűntek, újak - legalábbis politikai tartalmúak - eleinte nem létesülhettek, s így be kellett érnie a városnak és a Kaszinónak is a következőkkel: Pester Zeitung és Ost-Deutsche Post. 1853-tól azonban már kapható volt a Délibáb és a Visszhang (ez a két lap 1853-ban összeolvadt), továbbá a Divatcsarnok, a Humorist, az Illustrierte Zeitung és természetesen az előbbi évek már említett két újságja.

4

8 A nemzeti ellenállás erősödése az 50-es évek második felében A végleges rendszer Az ország közigazgatásának új rendjét 1854. május l~én hirdették ki, mikoris Magyarországot 5 közigazgatási részre osztották. Ekkor az eddig három kerületre osztott Heves vármegyéből kettőt csináltak: Heves és Szolnok megyét, s mindkét részen külön törvényszéket szerveztek. A megye főnökévé már 1853. július 3-tól Tibold Károlyt tették meg. Az 1853. július 29-i pátens alapján az 1854. szeptember 9-i miniszteri rendelet elscsorban osztrák hivatalnokok vezetésével osztrák büntető és polgári törvénykezést vezetett be. Az egri törvényszék eddigi elnöke Földváry helyett 1854 október végén Baloghy Istvánt, később Bobest Gyulát nevezték ki. Az új önkényuralmi szervezet minden kívánalmának megfelelő ügyvédek kiválasztása igen feszült, ingerült körülmények között folyt.

4

9 Az 1854. január 28-i utasításban pedig közölték a törvényszékkel azt a kormányzói rendeletet, mely az ügykezelésben a német nyelv használatát tette kötelezővé. A kivételes állapot tehát ezzel Egerben is megszűnt és kezdetét vette az ország tényleges beolvasztásának folyamata. Az új rendezés mellett egyébként ez évben következett be Eger végleges felszabadulása a földesúri függés alól, mely már az 1853. évi úrbéri pátens hatására elkezdődött. A rendelkezés azokra a földekre, melyeket nem ideiglenesen vagy záloszerződéssel, hanem szerződéssel, örök időkre szóló megállapodások alapján használtak, biztosította az önmegváltás lehetőségét a város számára. (Az 1695. január 4-i Fenessy-szerződés, mely Eger jobbágyi helyzetét újból rögzítette és az addig kisebb-nagyobb királyi kiváltságokkal rendelkező város lakossága újra 4

8 Brexnay 78-79. 4

9 Va Misstimmung über die Auswahl der Advokaten in Ungarn 1854/901., 2634. Präsidium II. 21