Szlávik László: A nemzeti ellenállás története Egerben 1849–1867 - Tanulmányok Heves megye történetéből 10. (Eger, 1991)

I. Az abszolutizmus elleni nemzeti ellenállás fellendülésének előzményei Egerben (1849-1859)

nyújtó egyház feié. Ugyanakkor elsőrendű államérdek is volt a katolikus egyház erősítése úgy is, mint az ellenállási szándékok lecsillapításának eszköze. A megerősítés fontos állomásai voltak egyrészt az 1850. április 18-i és 23-i császán nyílt parancsok, melyek az egyháznak az uralkodótól és az államtól szinte teljesen független jogállást biztosítottak, másrészt az 1850 augusztus 24. és szeptember 1. között megtartott esztergomi püspöki értekezlet. Ezek hatására került sor a betöltetlenül álló egyházmegyék ügyeinek lendezésére, többek között a megüresedett egri érseki szék betöltésére is: az egri éiseki egyházmegyét í850-től 1873-ig Bartakovics Béla volt rozsnyói püspök irányította. Egri vonatkozású intézkedés volt, hogy a rendezés során a váci püspökség élére 1851-ben Roskoványi Ágoston volt egri kanonok került.

3

2 A szabadságharc bukása utáni években tehát Egerben is átszerveződött, megerősödött a katolikus egyház, mely nemcsak a tisztségek állandóságából, az alkalmas vezetők helyes, hosszú távú kiválasztásából, hanem a tudatos osztrák egyházszervezési stratégiából is következett, még akkor is, ha intézkedéseik nem mindig találtak helyeslésre a város egyházi köreiben. Természetesen az osztrák és a vatikáni egyházpolitikai törekvések eredményessége szorosan összefüggött az adott politikai helyzet szilárdságával is. Harc a főiskoláért Nagy keserűséget okozftt városszerte az 1850. február 1-i katasztrófa, az egri líceumi iskola megszüntetése az idegen hatalom által. A város Madarassy János ideiglenes ta»odafelügyelőhöz azonnali petíciót küldött, melyben a súlyos csapá*. következményeire figyelmeztettek, miszerint ha a tőrvénytanítási és tanulási kar Egerben eltöröltetne, megszűnne a város gyermekeinek tudományos képzése, ,p jobb nevelésű ijjakban az iskolai pátyasíkm törekvés közhasznú gyümölcse" veszne el, ellenkező esetben viszont ji nyugalmai sokban háborító országos köziekedé, lármás mozgalmaitól elszigetelve, az erkölcsi úttóli tévedések eseteitói szerencsésen mentve" maradnának. 1850. február 3-tól a líceumi iskolák már be voltak zárva és nem Madarassyn múlott a Líceum ügyének jobbra fordulása. bécsi kormánynál ugyanis kicsinált dolog volt, hogy Egerben csak csonka középiskola legyen, 4 osztályú, vagy alsó gimnáziumEz is egyike volt tehát a város büntetéseinek a szabadságharcban tanúsított magatartásáért. A városnak formailag nyitva volt hagyva a tanügyi kormányprogramban a kilátás a teljes gimnáziumra, de azt az osztrák kormány nem vette komolyan. Bartakovics érsek a város tiltakozásával egyetértve főiskolául 3

2 Lukács,91-93. 14