Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Jegyzetek

vényben maradt. A kormány 1899. november 1-i rendeletével 1900. január 1-től kötelezővé tette a koronában való számítást. A részvénytársaság dokumentumaiban is csak 1900-tól válik egységessé és következetessé a korona használata. A forint egysége a krajcár (1 Ft = = 100 krajcár), a korona pedig fillérekre oszlott (1 K = 100 fillér). Ehhez ld.: Révai nagy lexikona. Az ismeretek enciklopédiája. Bp. é.n. 7. kötet 686—687. ós 12. kötet 49. p. 14. Eger, 1893. 32. óvf. 22. sz. máj. 30. 172. p. 15. Hevesvármegyei Hírlap 1893. 1 óvf. 1. sz. júl. 2. 1. 1. p. 16. HmL. VII-4/15. 1893. május 5. Aláírási ív. 17. Uo. 18. HmL. VII-4/15. 1893. Aláírási ív. 19. Az alapító részvényesek mindegyikének foglalkozását nem sikerült felderíteni. Meg kell jegyezni, hogy a Hevesvármegyei Hírlap ós az aláírási ív által közölt nevek nem teljesen azonosak. A jelek szerint a lap megjelenéséig (1893. július 2.) néhányan visszaléptek, s a már jegyzett részvényeket más vállalkozónak engedték át. A felsorolt neveket a már említett fizetési felhívásból vettük (Hevesvármegyei Hírlap 1893. júl. 2.), s mi az ellenzéki lap által említett személyeket fogadjuk el alapító tagoknak. 20. Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Új sorozat. Bp. 1939. 1. köt. 973. hasáb. Ld. még: Breznay Imre: Az Egri Kaszinó százéves története 1833—1933. Eger, 1934. 123. p. 21. HmL. VII-4/-15. 1893. Alakulási jegyzőkönyv. 22. Nagy József: Eger története, 291—298. 23. Vö. Az „Egri Nyomda Részvénytársaság" alapszabályai. Eger, 1893. Az 1893-tól 1947-ig többször is megjelentetett alapszabály egyes kiadásai híven tükrözik az idők során szükségessé vált módosításokat. 24. Ld. HmL. VII-4/15. 1893. Alapszabálytervezet. 25. Az Egri Nyomda Részvénytársaság alapszabályai. Eger, 1947. 4. p. 26. Ld. HmL. VII-4/15. 1893. Ipari igazolvány. 27. HmL. VII-4/15. 1910. márc. 3. Babocsay levele a részvényesekhez. Idézet a levélből: „Megtakarítjuk a mostanáig fizetett házbért évi 2000 kor." A vonatkozó adattal csak ebben a forrásban találkoztunk egyedül. 28. Csathó-fóle iratok. 1893. jún. 20. Közgyűlési jegyzőkönyv. 29. Hevesvármegyei Hírlap 1893. 1. évf. 8. sz. aug. 6. 5. p. 30. Uo. 31. Hevesvármegyei Hírlap 1893. 1. óvf. 30. sz. szept. 22. 4. p. A kiadás joga mindössze egy hónapig volt a részvénytársaságé. 32. HmL. VII-4/15. 1894. február 25. Közgyűlési jegyzőkönyv. 33. HmL. Egri Nyomda XI-16. Főnöki levelezések 1893—1905. 34. Az első üzletóv nyereség-veszteség számlája nem került elő. Az eredményt közli: HmL. VII-4/15. 1899. aug. 8. Igazgatósági jelentés. Ez a dokumentum az elért eredményt összehasonlítja ugyanis az első üzletévben elvégzett munka értékével. Ld. még: HmL. VII-4/15. 1895 közgyűlési jegyzőkönyv. 35. DIV Luk TD (Egylapos hirdetések. Rendezetlen anyag.) A hirdetések a felsorolt címek raktárontartásáról beszélnek. Nem tartjuk azonban valószínűnek, hogy az 57 ezer féle címnyomatot valóban raktározták volna. Egyszerűen arról lehet szó, hogy bármilyen mennyiségű címrendelést órák alatt teljesíteni tudtak. A reklámszövegben nyilván jobban hangzik a raktáron tartás. A címnyomatokkal ós nyomtatványokkal kapcsolatos hirdetések németül és franciául is forgalomban 138