Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)
Az Egri Nyomdai kiadói tevékenysége
emelkedik, és ez az emelkedés még tetemesebb volna, ha munkáinkat nem gátolná napról-napra a már uzsora áron is alig-alig beszerezhető papír, és egyéb anyaghiány." Az igazán nehéz idők valójában az I. világháború után következtek be az egri könyvműhely életében. A trianoni békében rögzített új országhatárok megállapítása következtében elveszett a megrendelések több mint fele, 15 0 és az egyetlen megmaradt papírgyár az ország papírszükségletót csak nehezen elégíthette ki. A nyomda életében úgy majdnem 20 évig tartott a létért való küzdelem. Ebben az időszakban a vállalatnak szembe kellett néznie az egyre szaporodó jegykontárokkal is, akik olcsóbban szállították igénytelen gyártmányaikat, s nem egy jelentős színház ezeknél rendelte meg jegyeit. König vezérigazgató ekkor újra röpiratokat bocsátott ki. Az első, még a világháború idejéből származó röpirat a „Mondanivalónk". Ez a kiadvány kisebb színtársulatoknak szólt, azoknak, akik évente 10—20 olyan városban is felléptek, ahol nem volt állandó színház. Érdemes idézni a röpiratból: „Úgy e blankettákból valamint a többi itt felsorolt belépő-jegyekből még a legminimálisabb — egynéhány fillért kitevő megrendeléseket is elfogadjuk, és pontosan, mindig lehetőleg postafordultával szállítjuk." 15 1 Érdemes itt visszagondolni azokra az időkre, amikor a nyomda ezren aluli rendelés teljesítését nem tartotta rentábilisnak. Az 1920-as évek közepére datálható „Az alsóberecki mozgóképszínház tekintetes Igazgatóságának szíves figyelmébe ajánlva" című érdekes kivitelű prospektus. 15 2 Ez a hat lapból álló 40x10 cm-es, felül összefűzött reklámfüzet a jegygyártás fogásairól ad ismertetést. A cél itt is egyértelmű: bemutatni a gyárat és meggyőzni a megrendelőket, hogy az országban egyedül csak az Egri Nyomdától érdemes és méltányos jegyeket rendelni. A röpirat egyáltalán nem titkolja — és tényekkel is igazolja —, hogy az országban egyetlen könyvműhely sem képes olyan színvonalon jegyeket előállítani, mint éppen az egri. A legelkeseredettebb hangú kiadvány ebből a műfajból az 1926— 28 között megjelentetett, „Az Újpesti Tündér Mozgóképszínház és az Egri Nyomda Rt. közös érdekeiről" című 19 oldalas füzet. A „jegyek 71
