Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Az alapszabály

AZ ALAPSZABÁLY Az alakuló közgyűlésen elfogadott alapszabály 8 pontból állt, és megfelelt azoknak a törvényben szabályozott követelményeknek, amelyek valamennyi részvénytársaságra kötelező érvényűek voltak. Az alapszabály első négy fejezete a részvénytársaság cégjelzését, nevét, az alakulás célját, a vállalat tárgyát, (tevékenységi körét), alaptőkéjét tartalmazta. A részvénytársaság így könyvnyomdát, esetleg kőnyomdát állíthatott fel, illetve a Hevesvármegyei Hírlap fenntartásához és fejlődéséhez szükséges tőke előteremtésén fáradozhatott. Miután a szabályzat a vállalat működésének alapvető kellékeit meghatározta, 5. pontjában rátért a részvénytársaság ügyviteli mechanizmusának részletezésére, amellyel közelebbről is célszerű megismerkedni.

2

3 A rendes közgyűlést Egerben és a vállalati mérleg elkészülte után kellett megtartani. Egy részvény egy szavazatra jogosított, de 2—5 részvény esetében 2 szavazatra volt lehetőség. Öt szavazatnál azonban több senkit nem illethetett meg, még meghatalmazással sem. Ha részvénytulajdonos személyesen nem jelenhetett meg a közgyűlésen, szavazati jogát írásban átruházhatta más, szavazati joggal rendelkező részvényesre. A közgyűlés öt részvényes (azaz a részvényesek 20%-ának) megjelenése esetén már határozatképes volt. A közgyűlésen a részvénytársaság elnöke vagy helyettese, akadályoztatásuk esetén az igazgatóság által kijelölt személy elnökölt. A közgyűlési jegyzőkönyvet a jegyző vezette. Kizárólag a közgyűlés jogkörébe tartozott az igazgatóság, a fel2 17