Antalóczi Lajos: Az Egri Nyomda Rt. története 1893–1949 - Tanulmányok Heves megye történetéből 9. (Eger, 1986)

Jegyzetek

180. HmL. VII—4/15. 1939. Igazgatósági jelentós — A megsemmisítésre vonatkozó kijelentés esak részben igaz, mert az árukészlet és felszerelés forintra történő átértékelése alkalmával a leltárban még 490 Ft értékben „20—25 évvel ezelőtt" nyomtatott vallásos ponyva is szerepel. Ld.: HmL. VII—4/15. 1947. Igazgatósági jelentés. 5. p. Ugyanakkor 1—2 munkát 1940 után is adtak ki ebből a műfajból. Feltehetően az említett árukészletet ezen kiadások is növelték. 181. Csathó-féle iratok. 1903. Típuslevél a vallásos ponyvát bíráló személyekhez. Keltezve nines. A levél kinyomtatásának évszámát a „már tíz éves, hogy üzletünk fennáll" kijelentésből következtettük. 182. Tóth Sándor: Az éneklő szentember Verses Bibliája. = Űj Ember 1973. 29. évf. 39. sz. szeptember 30. 3. p. 183. Pogány Péter: A magyar ponyva tüköré. Bp. 1978. 12. p. 184. Ez az általános műveltség a falusi embernél megrekedt ugyan az írás, olvasás és a számtan alapjainál, arra azonban elegendő volt, hogy bizonyos szerény igényeket kifejlesszen. Ezek egyike volt a filléres áron megszerezhető, legendás, mesés elemekkel átszőtt, az érzelemre nagy hatást gyakorló, jórészt vallásos tartalmú ponyvairodalom beszerzése és olvasása. 185. Varga Lajos: Jézus szent Szívének gyermeke. Társulati ima- és énekfűzér. Eger, 1902. 46. p. 186. Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza. Kiadta: Bálint Sándor. Bp. 1943. 32—34. p. — Bálint Sándor szerint Varga életrajzi adatai jászárokszállási kortársától, Szabó Emánueltől (népszerű nevén Vak Émán) származnak. Varga személyi adatainak pontosítása érdekében végzett kutatásunk nem sok eredménnyel járt. Egy-két adalékot azonban érdemes megemlíteni. A Jászárokszálláson lakó Szabó Angéla (76 éves, Ady E. u. 5. szám alatt lakik; az említett Szabó Emánuelnek nem rokona) beszámolt arról, hogy ismerte Varga Lajos feleségót, akit Kis Juliannának hívtak, és szomszédok voltak. Visszaemlékezve a Julis nénivel folytatott beszélgetésekre, akit mindig szívesen hallgatott a 10—14 éves Angéla, szinte ugyanazon életrajzi históriákat mondta el, amelyeket Bálint Sándor is közöl. Szabó Angéla szerint Vargának még családi nevét is meg kellett változtatnia a betörési ügy miatt, sőt valamelyik nemesi ághoz tartozó szülei még akkor sem kívánták látni, amikor sok évvel később mint meglett férfi meg akarta őket látogatni. A szülők sok pénzt küldtek fiuknak az őt bejelentő inas által, s kérték, hogy távozzon. A megszerzett adat birtokában a jászárokszállási anyakönyvekben nyomozva találkoztunk is egy Varga Lajossal, aki Kis Juliannával 1882. október 15-én kötött házasságot. A plébániai forrás szerint Varga is, felesége is 27 éves volt a házasságkötés alkalmával. Varga foglalkozásának „napszámos" van feltüntetve. Nehézségünk a további adatokból származik. Varga szülei: Varga Lajos (névváltoztatás?) és Bónis Eszter voltak, születési helye Mezőkeresztes, ós nem Debrecen, ahogy Bálint Sándor tudja, ós nem Erdély, ahogy Szabó Angéla emlékezik. Tasy István apát-plébános szerint a faluban úgy tudják, hogy Varga napszámosi sorsból „küzdötte fel magát". Ezek szerint romantikus anekdota lenne a Varga Lajos ifjúságáról szóló fáma? Egyébként a Varga—Kis házasságból egy fiúgyermek született 1886. március 29-én, de félnapos korában meghalt. Kis Julianna 1921-ben halt meg, s ekkor már Varga Lajos özvegyeként szerepel az anyakönyvben. A jászárokszállási anyakönyvek szerint 1830-tól 1930-ig az egyházközségben egyetlen Varga Lajos kötött 144