Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)
Életrajzok
s engedélyezte. A szervező munka eredményeként másfél nap alatt 54 magyar katona állt a partizánokhoz. Az átálltak zöme jelentkezett a fasizmus elleni harcra. A megnőtt létszámot figyelve az osztagparancsnokság úgy döntött, hogy megalakítja a honvédszázadot. Ezután a Bodó-század majd minden nap, főleg éjjel járőrözött, robbantó és élelemszerző akciókban vett részt, és folytatta az agitációt. Tevékenységük körzete Oberhaag—Eibiswald— Radlje— Mahrenberg területére terjedt. Különleges feladatokkal megbízott járőreik beékelődtek a nyugat felé vonuló magyar menetoszlopokba, megadásra szólították fel a magyar honvédeket, és egyetértés esetén fedezték az átállásukat. Tevékenységük eredményeként a kezdetben 58 fős magyar század létszáma rohamosan nőtt. A harcoló honvédek száma néhány hét alatt jóval túllépte a partizánszázad kereteit. Gyakorlatilag 1945 április végén már nem is századként, hanem csoportként tevékenykedtek. Ezért a Lackóosztag parancsnoksága úgy döntött, hogy a magyarokból megalakítja az osztag 3. zászlóalját. így jött létre 1945. április 30-án a partizán-honvéd zászlóalj. Parancsnoka dr. Bodó Jenő tüzérfőhadnagy lett. A magyar zászlóalj létszáma a megalakuláskor 250 fő lehetett. Nem kis gond volt az önálló magyar alegység személyi állományának a kiválogatása. Ennek során a zászlóalj tagjait főleg a fiatalokat a politikai biztosok közreműködésével, nagy gonddal válogatták össze. A megbízhatatlanokat (tisztek, tiszthelyettesek), vagy a partizán tevékenységre nem vállalkozókat az osztagtörzs a Dráván túlra, hadifogolytáborba szállította. Azoknak a honvéd személyeknek, akik teljes felszereléssel, vagy fegyverrel, önként jöttek át a partizánokhoz és ellenük politikai múlt tekintetében nem merült fel probléma, de nem kívántak tovább harcolni, a partizánparancsnokság megígérte, hogy a háború befejezése után hazamehetnek. ígéretét megtartva így jött haza 1945. május 15-én Bodó Jenő vezetésével, a harcolókkal együtt összesen 500 magyar állampolgár. A magyar honvéd-partizán zászlóalj tagjai 1945. május 9-én egyszerre szereztek tudomást a háború befejezéséről, s arról, hogy az osztag Mariborba vonul. Mariborba Bodóék a többi partizánnal 1945. május 13-án érkeztek meg. E napon a Lackó-osztag 3. (magyar) zászlóaljának már 223 embere volt. 1945. május 15-én a maribori lakosok és a partizánok összegyűltek a honvédek, s a leventék búcsúztatására. A beszédet a Lackó-osztag parancsnoka: Rudolf Bertoncelj mondta. E napon indult útnak dr. Bodó Jenő vezetésével 500 honfitársa Magyaror38
