Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

kórház belosztályán kapott fizetés nélküli munkalehetőséget, továbbtanulás céljából. E helyrőL azonban 2 hónap elteltével baloldali gondolkodása miatt eltávolították. Ezután Miskolcra került az Erzsébet kórházba, s miután csak a gyermekosztályon volt szabad hely, ezért is lett gyermekorvossá. Itt dolgozott 1938 nyarától 1942 nyaráig, fizetés nélkül. A megélhetését angol nyelvtanítással fedezte. 1942 nyarán munkaszolgálatra behívták, s a németek megszállta Ukrajnába vitték. Az itt tapasztalt embertelenség megerősítette benne az elhatározást, ha egyszer módja lesz, átáll a partizánokhoz. 1943. december 14-én leszerelték. Leszerelése napján kapcsolatba lépett Miskolcon Kopácsi Józseffel azért, hogy megkezdjék a Bükk hegységben a rejtett bunkerok kiépítését, s az élelmiszerek kijuttatását. Sajnos, csak az elhatározásig jutottak, mivel Kopácsit 3 napon belül letartóztatták, s közben megtörtént 1944 tavaszán Magyarország német katonai megszállása is. Ez idő alatt megpróbált Miskolcon a baloldaliak s az üldözöttek körében agitálni, hogy vonuljanak illegalitásba. 1944 nyarának derekán kiszabadult Kopácsi József, s lehetővé vált, hogy aktívabbá váljanak. Diósgyőr—Majláton — közvetlen az erdő alatt — kibéreltek egy távol eső nagy házat, s ez alatt tágas fejtett bunkert készítettek, s megkezdték az emberek mentését. Ezzel egyidőben fegyverek beszerzésére is gondoltak. Hozzájuk kerültek, s együtt szabadultak fel: Oszip István, az 1942. évi vasgyári béketüntetés szervezője, aki 1945-ben Borsod megye főispánja lett, Bedő László alezredes, Márkus Dezső, aki nyugdíjazásáig külügyi szolgálatban volt, valamint Világ Miklós, Londonban élő újságíró. A bujkálás utolsó hónapjában ők rejtették azt a szovjet katonát, aki Diósgyőrben Dancza Lajos padlására menekült, s egy éjszaka áthozták hozzájuk. Élelmezésükről többen gondoskodtak, köztük: Rónai Sándor és Mráz Ferenc családjai. Többször felkereste őket Nyírő Sándor, és a tragikus sorsú Barbai Ferenc is. 1944 szeptember végén kapcsolatot találtak Tóth Béla (Budapest) szabósegéddel, akit az illegális kommunista párt küldött ki azért, hogy az ellenállási mozgalmat megszervezze Borsodban. 1944 nyarán Tóth Béla irányításával — aki összeköttetésben állt a kommunistákkal —, a munkásság helyi vezetőinek bevonásával megalakult a MOKAN (Magyarországi Kommunisták Antináci Komitéja). A MOKAN népfrontos alapon jött létre, s a hatóköre több száz emberre terjedt ki. 72