Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

rizsből a reullyi internáló táborba hurcolták, innen 1943-ban a Pi­thioiers melletti táborba vitték. A táborból 1944 nyarán szabadul. Augusztus 18-án rádióból hallotta hírét a partizán felkelésnek. Barátjával Párizsba mennek, s csatlakoznok a maquisard-okhoz. A franciaországi Magyar Füg­getlenségi Mozgalom (MFM) utasítására a magyar partizánok a Reuilly kaszárnyába gyülekeztek, hogy szervezett harci csoportot alakítsanak belőlük. Szabó Sándor a francia hadsereg kötelékében az 51/22-es nemzetközi zászlóalj 3. harci egységében harcolt. 1945-ben a magyar kormány hazahívta az emigrációból. Ki­nevezték rendőrezredesnek, s Budapesten dr. Münnich Ferenc he­lyettese volt a rendőrkapitányságon. 1952-ben, 66 évesen ment először nyugdíjba. 1956-ban azon­ban újra felvette a munkát a Forradalmi Munkás—Paraszt Kor­mány Legfelsőbb Bíróságán, ahol mint népbíró dolgozott 1962-ig, amikor végleg nyugdíjba vonult. Budapesten hunyt el, 1975. már­cius 21-én. Kiemelkedő antifasiszta és munkásmozgalmi tevékenységéért több elismerésben is részesült: Magyar Szabadság Érdemrend ezüst fokozat (1946), Magyar Partizán Emlékérem (1964), s a Munka Érdemrend arany fokozatot négy ízben kapta meg. Forrás: Kőműves Imre: A Tisza-parttól az Ebró völgyéig. Bp. 1977. — (Szabó Sándor életrajzának regénye.) — Feljegyzések Szabó Sándor­ról. összeállította: Nagy Tibor, Tiszafüred, 1983. március 2. — Győr­kei Jenő: Magyar önkéntesek a spanyol polgáháborúban. Bp. 1977. — Harsányi János (szerk.): Magyar szabadságharcosok a fasizmus ellen. Bp. 1966. 519—520. 82. SZÁNTÓ GERGELY (Erdökövesd) Erdőkövesden született, 1914. szeptember 30-án. Édesapja bá­nyász volt Mátranovákon. Az első világháborúban behívták, s el­esett. Ezután a két gyereket özvegy anyja nevelte. Az elemi isko­lák elvégzése után korán munkába állt. Kezdetben libát őrzött, 13 évesen summásnak ment negyedrészért, s 16 évesen már egész részt vitt haza. Ettől kezdve 15 éven át minden nyáron summás­munkát vállalt. 1937 őszén sikerült a nagybátonyi szénbányában csillésként elhelyezkedni. Október 5-én behívták sorkatonai szolgálatra Eger­be. Katonaidejének letöltése után 1939-ben megházasodott. A má­134

Next

/
Oldalképek
Tartalom