Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Amikor itt végetért a munka, az emődi vasútállomásra he­lyezték az alakulatukat. Itt is szerelt le Ernődön, 1945. október 15­én, mint szakaszvezető. Leszerelése után az erdőgazdaságnál helyezkedett el. A föld­reform során 1 kh földet kapott, s munka mellett ezen gazdálko­dott. 1947-ben megházasodott. Abasáron, 1960-ban, feleségével együtt elsőként lépett be a Rákóczi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetbe. Innen ment nyug­díjba mint munkacsoportvezető, 1980. június 7-én. A munka mel­lett közéleti tevékenységet a Hazafias Népfront helyi szervezeté­ben végzett. Jelenleg Abasáron él. Munkássága elismeréseként a következő kitüntetéseket kapta: Kiváló Termelőszövetkezeti Dolgozó (1975), Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1977), Magyar Partizán Emlékérem (1983). Forrás: Szabó István viszaemlékezése. Abasár, 1983. november 20. — Kérdőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának gyűjtéséhez. Aba­sár, 1983. november 20. Szabó István igazolása az 1. Magyar Vasút és Hídépítő Zászlóalj PararicsnokságátóF Ernőd, 1945. október 5. 78. SZABÓ JÓZSEF (Eger) Egerben született, 1903. június 18-án. Édesapja sokgyerekes kőműves volt. Fia az elemi iskolái elvégzése után útburkoló és kö­vező szakmát tanult. 1922-ben behívták katonának. A katonai szolgálat elől egy jó barátjával együtt, Kilián György bajai lakossal Jugoszláviába, Eszékre szöktek. Miután nem voltak érvényes útiokmányaik, s igazolásuk az illegális határátlépésért 2 hónapra bezárták őket, majd Macedóniába internálták mindkettőjüket, ahol mezőgazdasá­gi munkát végeztek. Innen rövidesen Albániába szöktek át, ahon­nan Görögországba távoztak. Itt Athén közelében Szabó József egy szénbányában dolgozott 3 évig. 1925-ben végül Görögországból egy német hajóval Nyugat­Európába utazott. Űjabb internálása idején Luxemburgban egy vasércbányában dolgozott, közel 1 évig. Innen utóbb Franciaor­szágba szökött. Érvényes igazolásai még mindig nem voltak, így ideiglenes tartózkodási engedélyt sem kapott, aminek hiányában nem tudott állandó munkát vállalni. A francia csendőrség javasla­tára beállt a francia Idegen Légióba. Marseilleből Algírba, majd Marokkóba egy utászszázadba osztották be. Egy év múlva mint robbantómester és munkavezető dolgozott az Atlasz-hegységben út­127

Next

/
Oldalképek
Tartalom