Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

A pártnak 1944-től tagja. Régi párttagságát 1968-ban ismerték el. 1945 februárjában érkezett haza Magyarországra, Debrecenbe. Itt részt vett az Ideiglenes Nemzeti Kormány őrségében. Társai voltak: Fülöp Ignác, Ugrai Ferenc, Rácz Gyula, Siller István. Budapestre került a kormányőrség tagjaként. Ezután beosztották a vasútbiztosító őrzászlóaljba, s alakulatával Szegeden, Mezőtúron teljesített szolgálatot. 1945 októberében leszerelt az új magyar demokratikus hadseregtől. A földosztás során kapott juttatott földjét művelte egészen 1949-ig. Ekkor a megalakult demjéni termelőszövetkezeti csoport elnöke lett, majd elnökképző iskolát végzett. 1951-ben a füzesabonyi járási pártbizottság mezőgazdasági osztályán volt munkatárs 1952-ig. 1953-ban áthelyezték a Kertészeti Magtermelő Vállalat káli gazdaságába igazgatónak. 1954-től 1966-ban történő nyugdíjba vonulásáig a demjéni Haladás Mg. Termelőszövetkezet elnöke, s ugyanakkor a demjéni községi pártszervezet titkára volt. 1957-től 1972-ig munkásőrszolgálatot vállalt. Jelenleg Verpeléten él. Antifasiszta tevékenysége és munkája elismeréseként a következő kitüntetésekben részesült: Magyar Partizán Emlékérem (1955), Munkásőr Szolgálati Emlékérem, Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Felszabadulási Jubileiumi Emlékérem (1970). Forrás: Solymosi (Siller) József visszaemlékezése. Eger, 1979. április 22. — Solymosi (Siller) József visszaemlékezése. Verpelét. 1983. április 4. — illetve Verpelét, 1983. szeptember 20. — Kérdőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez. Verpelét, 1983. április 4. — Földes Pál: Partizánemlékek. Bp. 1970. 371. lap — MSZMP Heves megyei Bizottsága. Régi párttagok anyaga. 75. .SÜTŐ CIFRA LÁSZLÓ (Egercsehi) Egercsehiben született, 1915. május 19-én. Szegényparaszt családból származik, hárman voltak testvérek. Elemi iskolái elvégzése után kitanulta a hentes és mészáros szakmát. 1939. február 2-án Tokajba hívták be tényleges katonai szolgálatra a 14. gyalogezred árkász századához. Két és félévi katonáskodás után Szászrégenben szerelt le. Ezután 7 hónapig a szakmájában dolgozott. 1941-ben a délvidéki mozgósítás során újra behívták, s mint őrvezető főszakácsként dolgozott. Leszerelése után 1942 tavaszán mestervizsgát tett. 122