Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

61. MOLNÁR BÉLA (Eger) Egerben született, 1911. szeptember 1-én. Apja kőműves volt, anyja napszámos. Édesapját az első világháboró végén elvesztette, így özvegy édesanyja nevelte 6 gyerekét. Elemi iskoláinak az elvégzése után cipész tanulónak szegődött 12 évesen. Felszabadulása után cipészsegédként dolgozott. 1933ban tényleges katonai szolgálatát Egerben töltötte. 1938 után többször behívták. 1942-ben a 13. gyalogezredhez került Tornaaljára. Innen a Szovjetunióba vezényelték, s egy üzemanyag ellátó osztaghoz került. 1943 januárjában a Donnál esett szovjet fogságba. Hadifogolyként antifasiszta iskolát, majd Kijevben partizániskolát végzett. Bevetésükre azonban már nem került sor. Még 1944-ben a Szovjetunióban kérte a felvételét a pártba a moszkvai magyar emigráció vezetőitől. Erre akkor nem került sor. Utóbb 1968-ban elismerték régi párttagságát 1944-től. 1945 februárjában a partizániskola hallgatóival érkezett haza Magyarországra, Debrecenbe. Ezután lett a Magyar Kommunista Párt tagja. Részt vett a kormányőrségben is. Később megbízatást kapott a hajdúszoboszlói Földosztó Bizottság megszervezésére, melyet sikerrel végzett el Kora Károly nevű társával. 1945-ben pártmegbízatással Budapestre, a Honvédelmi Minisztérium katonapolitikai osztályára helyezték. Osztályvezetője Pálffy György volt. Később hazakerült Egerbe, s az egri pártszervezetnél tevékenykedett. Falujárásai, agitációs munkával foglalkozott. Az 1950-es években a 22. számú Építőipari Vállalathoz került. 1953-tól az egri Állami Pincegazdaságghoz ment át. Az 1956os ellenforradalom leverése után részt vett pártszervezésben (Demjén), és a termelőszövetkezetek szervezésében (Eger) északi részén). Ez utóbbi munkák vezetésével Kovács Lászlót bízták meg, aki utóbb 1969-től 1982-ig az egri Láng Sándor munkásőregység parancsnoka lett s vele dolgozott együtt. 1971. szeptember 1-én nyugdíjba vonult. Ma is végez pártmunkát. Jelenleg Egerben él. Tevékenysége elismeréseként a következő kitüntetésekben részesült: Szocialista Hazáért Érdemrend (1968), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Partizán Emlékérem (1973). 106