Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Majd innen az egészségügyi vizsgálatok elvégzése után Debrecenbe irányították. 1945. március 3-án a debreceni fogolytáborban jelentkezett az új magyar hadsereg 6. hadosztályába. Húsvétra még szabadságra is elengedték a szüleihez, majd visszament Debrecenbe. A debreceni kisállomáson vagonírozták be, és Ausztriába, hadműveleti területre vezényelték alakulatával. Budapest—Székesfehérvár—Szentgotthárd útvonalon vasúton, majd gyalog vonultak. Maku János önálló gépágyús üteghez került. Az ausztriai Höllben szállásoltak el. 1945. május 9-én itt szereztek tudomást a háború befejezéséről. Ezután haza vezényelték, és vasútbiztosító szolgálatot teljesített. Az új demokratikus hadseregből 1946. március 16-án leszerelt. Leszerelése után hazatért és Ecséden az EPOSZ-nak (Egyesült Parasztifjúsági Szervezet Országos Szövetsége) volt vezetőségi tagja. 1947-től a SZIM (Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom) ecsédi szervezetében tevékenykedett. 1955-ben lett a Magyar Dolgozók Pártjának tagja. Emellett évekig volt 1960 után munkahelyén párttitkár és szakszervezeti funkcionárius. 1950-től Csányban dolgozott mint földművesszövetkezeti ügyvezető, majd Heréd községben. Később a hatvani járási szövetségnél felvásárlási előadó volt, majd a hatvani téglagyárban mint árukezelő, később művezető munkakört töltött be 1964-ig. Innen ment át a hatvani Lenin Mg. Tsz-hez, az üzemi konyha vezetőjének. 1974-ben kereskedelmi területre került, s ott dolgozott 1983. június 16-án történő nyugdíjazásáig. Jelenleg Hatvanban él. Tevékenysége és munkája elismeréseként Kiváló Dolgozó kitüntetést kapott (1963, 1977, 1980), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Partizán Emlékérem (1983). Forrás: Maku János visszaemlékezése. Hatvan, 1983. november 27. — Kérdőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez. Hatvan, 1983. november 27. 59. DR. MARKOVICS KÁROLY (Hatvan) Szatmárnémetiben született, 1987. szeptember 24-én. Az első világháború után 1920-ban kivándorolni kényszerült Magyarországról. Párizsba ment, ahol 3 évig csak a nyelvet tanulta, s alkalmi munkával tartotta fenn magát. Ez időben volt rakodómunkás, hordár, papírgyári munkás. 1928-ban Párizsban fejezte be egyetemi tanulmányait, s fogorvosi diplomát szerzett. 103 i