Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

Hazatérése után néhány évig Egerbocson földművesként tartotta fenn családját. Utóbb az Egercsehi Kőszénbánya Vállalatnál helyezkedett el. Innen vonult nyugdíjba. Jelenleg Egerbocson él. Munkája elismeréseként a következő kitüntetéseket kapta: Kiváló Dolgozó, Bányászat Kiváló Dolgozója, Magyar Partizán Emlékérem (1955). Forrás: Kőbázi Béla visszaemlékezése. Egerbocs, 1980. május 19. — Földes Pál: Partizánemlékek. Bp. 1970. 379. 54. LÁJER SÁNDOR (Heves) Hevesen született, 1921. április 7-én. Szülei földművesek voltak, s három gyermeket neveltek fel. A 6 elemi elvégzése után Lájer Sándor, dolgozni ment. Mint summás tartotta fenn magát a bevonulásig. Summásként többfelé vállalt munkát, így Nyergesújfaluban, Salgótarjánban. 1942. október 5-én Egerbe hívták be tényleges katonai szolgálatra, a páncéltörő századhoz. A városban előbb a Várlaktanyában, majd a Szarvas laktanyában teljesített szolgálatot. 1944 áprilisában az egri 14. gyalogezred katonájaként a szovjet frontra, a Sztripa melletti Skomoróciba vezényelték, majd alakulatával, ahol mint rajparancsnok szolgált, részt vett a visszavonulásban. 1945. április 10. körül Ausztria területén Oberhaag—Unterhaag térségében, alakulatával együtt átállt a jugoszláv partizánokhoz. Később tudta meg, hogy a dr. Bodó Jenő vezette, magyarokból álló partizánzászlóplja a Lackó-osztaghoz tartozik. Az átállás után választhattak, hogy harcolni kívánnak a németek ellen, vagy pedig munkát vállalnak. Lájer Sándor harcolni kívánt, s több bevetésben vett részt. Együtt harcolt a hevesi illetőségű Kovács Lajossal, Lányi Lászlóval, valamint Verebélyi András (Eger), Nagy Károly (Poroszló), Garai Máté magyar katonákkal. A háború befejezése után 1945. május 15-én indultak haza Magyarországra a jugoszláviai Mariborból, dr. Bodó Jenő főhadnagy vezetésével. Gyalog mentek Muraszombaton keresztül Nagykanizsáig. Lájer Sándor 1945. május 21-n érkezett meg Hevesre. Együtt utazott Brunszlik István (Domoszló), Köles János (Nagyút), Nagy Károly (Poroszló) lakosokkal. 1946. október 26-án megnősült. Hazajövetelét követően a mezőgazdaságban dolgozott. 1952-től 15 évig a hevesi Állami Gazdaság dolgozója, majd a hevesi Rákóczi Mg. Tsz-ben vállalt munkát. Innen ment nyugdíjba 1981. május 1-én. Jelenleg Hevesen él. 99