Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
A hiányzók megoszlása: tiszai járás tartozik Eger városa tartozik 12 fővel 38 fővel 9 fővel 1 fővel 60 fő Gyöngyös város tartozik Gyöngyöstarján tartozik összesen: . . Ebből az egriek, gyögyösiek vándorúton vannak hazahívásuk folyamatban van." — jelentette a bizottság és ezzel a jelentésével működését befejezettnek is tekintette. 1™ A tiszai járás meg nem jelentjei közül 2 kivételével mind iparos: szűcs, tímár, kovács és vándorlakatos legények, kik közül 7 mezőtúri illetőségű. A két kivételnek sem volt helyhez kötött foglalkozása: Vas István tiszaderzsi gulyásbojtár Debrecenbe szegődött el, Dora András tiszaszalóki béreslegény pedig Szegeden szolgál — jelentette a szolgabíró. 11 0 Ugyanez a bizottság már korábban jelezte, hogy Gyöngyösről vannak szököttek, kiknek személyleírását iß közölték. Ebben az első jelentésben 13 főt sorolt fel. Valamennyien mesterlegények (suszter, csizmadia: 5, szűcs: 2, molnár: 1. szűrszabó:l, kőműves: 1, tímár: 1, vastag szűrposztós: 1 és kerékgyártó: 1.) A tartózkodási helyek is azt a feltevést igazolják, hogy vándorúton vannak. Bécs, Morvaország, a budai vár, Pest, Esztergom, Jászberény és Veszprém szerepelnek a szülők, testvérek vagy rokonok által adott felvilágosítások között. 11 1 Egernek a végjelentés szerint 38 fő hátraléka van, de a szolgabíró csak 18 főről tett jelentést. Mind a 18 fő mesterlegény, kik a fentebbi mesterségeket a festő, fésűs, kalapos, mézeskalácsos, rostás, bodnár stb. szakmákkal egészítik ki. Megerősítik azt az észrevételt, hogy a sorozáson meg nem jelentek elsősorban azon elemekből kerültek ki, kiknek foglalkozása egy bizonyos ideig meg is követeli a vándorlást, majd lehetőséget ad, hogy tágabb határok között használhassák ki a sokszor oly nehezen kínálkozó munkalehetőségekét. A tizennyolc egri távollevőből is 8 fő 3—6, 5 fő pedig 1—2 éve kereste más megyében, más országban a kenyerét. Ha tehát nem vesszük a szököttek listájára a 18 egri, a 13 gyöngyösi mesterlegényt és a tiszai járás 10 iparosát — akik feltehetően útlevéllel is rendelkeztek — akkor a szököttek száma 19 fő, ami az állításkötelesek 1,9 százalékát jelenti. Eger és Gyöngyös városoknak különben is nehéz helyzetük volt az újoncellátást illetően, mert látszólagos nagy lélekszámukkal nem állt arányban az állíthatók száma. Egerben 1825—1845 52