Balogh György: Újoncállítás Heves megyében a francia háborúktól 1847-ig - Tanulmányok Heves megye történetéből 7. (Eger, 1983)
Bevezetés
A MEGYE AKTIVIZÁLÓDÁSA AZ ÚJONCALLlTAS TERÉN A francia háborúk, a Napóleon elleni hadjáratok nagy tömegben „fogyasztották" az emberanyagot. Az országgyűlés — saját érdeke is volt — ellenállás nélkül szavazta meg a kívánt újonclétszámot. Az adó- és újoncozási kulcs szerint, nádori porták arányában megállapított létszámban a megyéknek kellett gondoskodni az újoncok kiállításáról. A megyei nemességének is érdeke volt a forradalom elleni harc, abban támogatta az országgyűlést, de az sem volit közömbös, hogy milyen munkaerőtől fosztja meg magát. A megyének, mint láttuk, már korábban is módot adtak, hogy az újoncállításba aprólékosan szóljon bele. Az országgyűlés nélküli kormányzat időszakában pedig egyenesen feladatának tekintette a megye, hogy mint az alkotmányért folyó harc véghelye, megvédje a rendi kiváltságokat, mint pl. az újoncmegszavazási jogot is. Ezt hol aktív, hol lagymatagabb módon tette. Erre Heves megyének 1794 előtt háromszor is volt alkalma: mikor az újoncállítás új módját bevezető összeíró munkálatok ellen tiltakoztak;' 1' 5 1787—1788-ban, amikor az újoncállítás jogát az országgyűlés hatáskörébe tartozónak jelentették ki és megtagadták annak teljesítését; 3'' végül 1790—1791ben, amikoris szintén megtagadták az újoncállítást.A tiltakozás és a megtagadás mindhárom alkalommal csak elvi jellegű volt, merit a gyakorlatban végül is teljesítették a katonák bevonultatását. A megye a francia háborúk kezdetén aktivizálódott. Még II. József, uralkodói önérzetében megsértve panaszkodott, hogy a megyék tehetetlennek bizonyulnak ..." nem bírják keresztülvinni — jegyzi meg —, hogy a szabadságoltak (Id. a 27. sz. jegyzetet) rendesen visszatérjenek ezredeikhez. 31 5 1793-ban Heves megyében már rendeleteket hoztak a munkaerő védelmében: szétválasztják a katonaállítást — egyelőre csak területileg az ezredtoborzástól. Meghatározták, hogy hol verbuválhat a katonaság. Eger, Túr (Mezőtúr), Pásztó, Poroszló jelöltetett ki :! 7 a toborzás központjaként, de a nevezett helységeket nem mentette fel a megajánlott újoncok kiállítása alól. Csakhamar el is kezdődtek az újoncozási munkálatok, amenynyiben már 1794. esztendőben 206 katonát kellett kiállítani 3 8 és az egész periódusban 1794—1830-ig, összesen 36 esztendő alatt közel 8800 emberélet felett kellett dönteni 3 9 A törvényhatóságoknál kialakult már a katonaállítás módszere, melyet az előző korszakban is láttunk felvillanni. Megyei részről sem hiányzott a kecsegtetés, bár szerényebb keretek között „csábítottak" mint a katonaság. A vármegye közegei a földesúrral egyetértve azon voltak, hogy minél hamarább túl legyenek az újoncozáson és megszabaduljanak azoktól az elemektől, akik számukra vagy 22
