Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
elveit tartalmazta. Az ország beligazgatása a szinte teljhatalommal rendelkező helytartó, a volt zsandárparancsnok, Pálffy Móric gróf kezébe került, akit a kancellár közbejöttével irányított és számoltatott be a birodalmi kormány. A megyék élére megbízható főispáni helytartókat állítottak, így került Egerbe, Heves megye irányítására Földváry János. Az új főispáni helytartó maga válogatta ki a tisztviselőket a város adminisztrációjába, így természetes, hogy a lemondott polgármester, Csiky Sándor, számításba sem jöhetett. Az új hivatalnoksereg sem váltotta be azonnal a hozzá fűzött reményeket, mert a cs. kir. adóhivatal 1862. szeptember 23-i átiratában is arról panaszkodott, hogy „Eger városának az 1862-ik évre szolgáló adó előírása még most sincs befejezve". 36 9 S mivel erre sem történt azonnali intézkedés, október 8-án, az Egerben levő executionális katonaságot tíz emberrel még növelték, és úgy intézkedtek, hogy „a hátralékosok nem egy, hanem az adósság magasságához mérve, több katonákkal terheltessenek, 3 napoknál ne tovább", viszont ahol ez alatt az idő alatt sem rendezik az adót, „zálogsítást" kell megkezdeni. 37 0 A főispáni helytartó fokozott figyelemmel kísérte a városban működő egyletek működését is. Schmerling rendszere ugyanis a centralisztikus irányvonal érvényesülését jelezte: a katonai bíráskodást polgári személyekre is kiterjesztette, megszigorította a sajtócenzúrát és az egyesülési jogot, mindez követendő útmutatást jelentett az alsóbb adminisztráció számára is. Ennek szellemében 1862. május 17-én kelt átiratában Földváry helytartó elrendelte, hogy „az Eger városában engedélyezve levő egyletek tanácskozási gyűléseiben a polgármester mindig jelen legyen, s ha alapszabályaik körét túllépnék, vagy tüntetésre használnák fel, rögtön felo zlassa". 37 1 Kétségtelen, hogy a katolikus legényegylet élén álló Lengyel Miklós kanonok ellenzéki belállítottságú volt—1861-ben egyike volt azoknak, akik Ferenc Józsefet közpolgárrá degradáló határozatot javasoltak, emiatt a Helytartótanács vizsgálatot is indított ellene —, a másik egri társulás, a lövészegylet élén, mint „főlovászmester", a város legradikálisabb „felforgatója", Csiky Sándor állott. Egyedül a kaszinó elnöke, Babies István volt centrista, középutas vezető. Deák ebben a légkörben is a passzivitás politikáját ajánlotta: „Csak egy helyes politika van jelenleg, nem politizálni!" — mondotta. De a szélsőbal egyik röpirata, 37 2 mely Csiky Sándor tulajdonában is ott volt, szenvedélyesen megjegyezte: „Az életnek legbiztosabb szabálya arra tanít — szóllani ezüst, hallgatni arany —, én alkalmazom ezt mindenre, mi egy több fajokból alakult nemzet fiainak belviszonyaira tartozhat... de örökös negatiókkal, nemhogy az alkotmányosságot vissza szerezni, de még fenntartani sem lehet: aki valamit vissza szerezni, vagy megtartani akar, annak cselekedni kell." .92
