Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

Csiky Sándor a reformokban

kinevezése a nagymúltú és jelentős politikai súlyt képviselő egri érsekség élére. Bécs e döntésével lojális főispánt is ültetett a megye élére, hiszen a mindenkori érsek a megye örökös főispáni tisztét is betöltötte. Egerben sokan emlékeztek még Esterházy Károly (püspök. 1762—1799) páratlan építészeti tevékenysége mellett arra is, hogy II. József uralkodása alatt, de azt követően is, a konzervatív irányzat fejeként országos politikai szerepet játszott. Pyrker viszont nem szívesen jött el Velencéből, a művészet iránt oly fogékony egyénisége mindvégig nehezen fért össze a politikai hidegebb észt követelő, sokszor vakmerő sakkhúzásaival. Heves megye főispáni székébe 1827. szeptember 17-én iktatták be,''° és kinevezéséhez a bécsi körök komoly reményeket fűztek. A magyar családból származó, de német kultúrán felnevelkedett és németül verselő, nagy műveltségű főpap élete végéig harcban állott a megye nemesi reformellenzékével. 1832. szeptember 25-re alispánválasztást írt ki Pyrker főispán, mert Földváry Ferenc első alispán a kir. ítélő táblához történt kinevezése miatt lemondott/'

1 A megüresedett állásra a főispán Kállay István táblaírót, míg a nemesi ellenzék Rottenstein József másodalispánt javasolta/'

2 Pyrker arra hivatkozott: főispáni méltóságából kifolyólag követjelölési joggal rendelkezik, azonban a hivatalban levő tisztikarból senkit sem talál arra alkalmasnak, ezért Rottensteint sem delegálta a jelöltek sorába/

1'

1 Az ellenzék viszont mindent elkövetett a főispán jelöltjének megbuktatására, még azzal is érvelt, hogy Kállay Istvánt „a dicasteriális szolgálatból is jutalom nélkül bocsátották el.. A szeptember 25én megejtett szavazás így kudarcba fulladt, mert Kállay István csak 101 szavazatot kapott, az ellenzék pedig Rottenstein nevét hangoztatva, olyan demonstrációt csapott, hogy Pyrker főispán sem merte Kállayt megválasztottnak kihirdetni/'

5 Pyrker az ellenzék lecsendesítésére engedett és másnap úgy döntött, elnapolja a tisztújítást, és a következő választásokig Rottenstein Józsefet bízta meg az alispáni teendők végzésével. Ez a nevezetes vármegyei választás korszakváltó erejű lett Csiky Sándor egyéni fejlődése szempontjából. A fiatal ügyvéd ugyanis nem a Pyrker-táborhoz csatlakozott, hanem az ellenzék jelöltjét támogatta. A politikai erőviszonyokról kétségtelenül jól volt tájékozódva, a megyei közgyűléseken rendszeresen részt vett, minthogy a rendes tisztviselői karon kívül a megyében lakó, vagy a megyében birtokos nemesek rangbéli és rendbeli különbségre való tekintet nélkül jogosulva voltak ott megjelenni és szavazni/

1'' Az 1832. szeptember 27—28-án történtek elhatározó szerepet játszot15