Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
trónt azzal a feltétellel örökíthetik utódaikra, hogy eleget tesznek a magyar törvények megtartására vonatkozó kötelezettségeiknek, tehát az örökösödéshez a magyar rendek „határozott föltételeket kötöttek"? 3 3 A másik értelemben, az örökös tartományok és Magyarország „elválaszthatatlan" és „feloszthatatlan" együttbirtoklásán csak perszonális uniót, s nem reáluniót kell érteni. 35 4 Az uralkodó csak akkor követelheti jog szerinti elismerését, megkoronázását, ha maradéktalanul visszaállította a Pragmatica Sanctióval összhangban álló hatályos magyar törvényeket, „.. . különösen az 1848-diki lényeges közjogi törvényeket", és ha az ország területi és politikai integritásának megfelelően sor kerül a parlamentáris kormány kinevezés sére, valamint az abszolutizmus maradványainak felszámolására. 355 Csiky e részhez hosszabb kiegészítést fűzött, részletezve a nemzet panaszait: „Hazánk védelmének egész rendszere, tőlünk erőszakos hatalommal teljesen elvétetett, noha ezen alkotmányos jogunk gyakorlati fennálló számtalan törvényeink értelmében egyenesen és kizárólag a törvényhozást, mely a nemzet és királlyal közös, illeti. Az erőszakosan újoncozott magyar katonaság külföldön ontja nemzeti jogellenes célokra vérét. Idegen katonaság tanyáz városainkban, ugyanezek szuronyai használtatnak ellenünk alkotmányos szabadságunk elnyomására. A magyar hazafiaknak idegen tisztek állíttatnak élükre. Hadizenet és békekötés, törvényünk elgázolásával, a mi érdekeinkkel homlokegyenest ellenkező irányba gyakoroltatik, az önkényes hatalom által. Törvényeink ellenére ugyan azon hatalom által habzó értékű papírok tétetnek pénz helyett forgalomba, egyedül törvényes arany és ezüst pénzeket pedig újságul is alig látunk. Törvényellenes kerületi táblák állíttatnak az igazságszolgáltatás terére, kiknek tagjai a bürokratikus rendszer egyéneiből díl". 35 6 Eszerint Csiky módosító javaslatában túlment a Határozati Párt eredeti javaslatában foglaltaknak is, 35 7 amennyiben a 48-as alap védelmére korlátozódott állásfoglaláson bizonyos kérdésekben túllépett. Ti. az 1848. törvénykönyv 3 tc. 8. §-a a „magyar hadseregnek az ország határain kívül alkalmazását" uralkodói jognak ismerte el, Csiky szerint pedig Magyarország védelmének rendszere „a nemzet és királlyal közös". Csiky módosító javaslata e vonatkozásban Teleki László töredékben fennmaradt javaslatával egyezik. 35 8 Deák országgyűlési beszédében a trónváltozás törvényes követelményeinek hiányára is utalt, mint mondotta, V. Ferdinánd csak „a nemzet tudtával és hozzájárulásával mondhatott volna le". 35 0 Az általános megfogalmazást Csiky javaslatában konkretizálta, amikor szerinte az uralkodó „felelős magyar minisztereinek ellenjegyzésé.89