Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az abszolutizmus válsága
mát 29 2 „a Pragmatica Sanctio alapján és teljhatalmunknál fogva" kiadott „állandó és visszavonhatatlan állami alaptörvény"-ként jelölte meg. Egyértelműen rögzítette az alkotmány lényegét, mely a királyságok és országok nézeteit, jogi felfogásait és jogigényeit egyensúlyba hozza és összekapcsolja a monarchia tényleges szükségleteivel, „amelyek a történelmi jogtudatnak, királyságaink és tartományaink meglevő sokféleségének és a felbonthatatlan, szétszakíthatatlanul erős kötelékekből adódó követelményeknek egyaránt megfelelnek", 29 3 Leszögezte, hogy az uralkodó jogait az országgyűlések és a birodalmi tanács közreműködésével gyakorolja. A birodalmi tanácsnak közre kell működnie a törvényhozásban, amennyiben a tartományok közös érdekeiről van szó (pénz- és hitelügy, vámés kereskedelmi ügyek, közlekedésügy, a költségvetés jóváhagyása), míg minden más törvényhozási kérdésben a tartománygyűlések hivatottak „közreműködni". A magyar országgyűlésnek azonban nagyobb jogkört biztosított „a régi alkotmány szellemében", fenntartva azonban az ilyen ügyek döntésében is a birodalmi tanács illetékességét. 2 9''' A Diplomát kiegészítő kézirat egyike a magyar hercegprímás elnöklete alatt összehívandó tanácskozástól kért javaslat arra, hogy milyen jogelvek alapján válasszák meg a magyar országgyűlést. A törvényhatóságokat visszaállították, lehetővé tették, hogy közép- és felsőfokon hivatalos nyelvként a magyart használhassák a hatóságok. 29 5 A Kossuth vezette emigráció két fő célkitűzést olvasott ki a császári lépésből. Egyrészt mint kormányzati rendszerváltozást vizsgálta, másrészt mint külpolitikai tervekkel kapcsolatos számítást. Kossuth azt hangsúlyozta, a kibocsátás rugója kétségtelenül az abszolutisztikus rendszer kudarca. Az uralkodó az „egységes birodalmat" parlamentáris formában úgy akarja kormányoztatni, hogy Magyarország „országgyűlésileg küldjön képviselőket a birodalmi gyűlésbe (Reichsrathba), s így forma szerint is olvadjon bele az egységes osztrák birodalomba". 29 0 E diploma alapján nevezte ki az uralkodó magyar udvari kancellárrá Vay Miklóst, a helytartótanács elnökének Mailáth Györgyöt, országbíróvá Apponyi Györgyöt. A közigazgatás átszervezésének vezérfonalát tartalmazó főispáni utasításokat november 26-án kezdte meg a Kancellária szétküldeni. 29 7 Az országban számos község azonban már előre kísérletet tett arra, hogy az önkormányzati törekvéseinek legmegfelelőbb szervekkel cserélje fel a régi helyi rendszert. Egerben már november 13-án bejelentette Lakner Antal megyei biztos a képviselőtestület ülésén, hogy Csepcsányi Gellért, aki a polgármester helyett a város élén állt, .75
