Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc küzdelmeiben
mellette működő Mátyus császári biztos rendeleteket küldött onnan a megyéhez, behódolásra szólítva fel. Január 23-án ült össze Egerben a megyebizottmány, s „meggyőződvén az osztrák császári hadsereg győzelmes előnyomulásáról, a fegyveres túlnyomó erőnek ellent nem állhatván, a szigorú kéntelenségnek hódolva", tudomásul vette a rendeleteket, s a politikai foglyokat is szabadon bocsátotta. 18 0 Kossuth értesülvén a behódolásról, felháborodott dorgáló levelet intézett Halassyhoz, s közölte, nyomban kormánybiztost fog kinevezni a rendcsinálásra. Azonnal hívatta Eger országgyűlési képviselőjét, Csiky Sándort, s kinevezte kormánybiztosnak: „önnek ismert hazafiúi erélyét hívom fel" — mondc tta Kossuth —, mert a „múlt időkből dicső emlékeket felmulató Eger városa, a környékbeli népnek indolentiája miatt kénytelen a legkisebb ellenállás nélkül falai közé fogadni az önkény zsoldosait". 18 7 Másnap kapta meg a kormányzó Halassy újabb jelentését, melyből kiderült, hogy Kápolna községben 60 osztrák vasas katona két tiszt vezénylete alatt 5000 emberre szállást, 100 akó bort és 60 öl tűzifát rendelt, s minden ellenállás nélkül megkapták azokat. 18 8 Az újabb jelentésből tehát ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a kis létszámú csapatoknak sem állnak ellen a községek. Kossuth másolatot készíttetett Csiky Sándornak Halassy jelentéséről és felhívta a kormánybiztost, „intézkedjék úgy, hogy a még netalán magokat előadandó hasonló esetekben a nép önerejével semmisítse meg az ellenségnek illy apróbb, de ha lehet nagyobb csapatait is. Ha minden helység illy érzelemtől lelkesítve egyenként csak 60—100 emberét elpusztítja is az ellenségnek, nincs azon földi hatalom, melly leigázhassa a csupán védelmére fölkelt nemzetet" 18 0 — fejezte be levelét. Kossuth dorgáló leveleinek hatására a megye január 29-én újabb közgyűlést tartott, melyen az alispán indítványára határozatilag kimondták, „az ellenséges csapatoktól érkezendő rendeleteket nem teljesíteni" minden tisztviselő polgári és hivatalos kötelessége. Felszólították a megye lakosait, hogy „az ellenségnek aprós, s erejüket felül nem múló csapatjait megverni, elfogni,... megsemmisíteni igyekezzenek"} 0 0 Támogatásukra Hatvanban, Szolnokon és Tiszafüreden nemzetőrcsapatokat állítottak fel. A megye ugyanakkor magyarázkodó levelet küldött a Honvédelmi Bizottmánynak, s az ellenséggel szemben tanúsított eddigi engedékenységet „szigorú kénytelenítésnek" nevezte. Emellett kérését is tolmácsolta, mert „az ellenség közeledtekor a felszerelési pénztárban levő 25 000 pFt összeget a megye a Honvédelmi Bizottmányhoz elküldötte", így kiadásai fedezésére 12 000 Ft segélyt kért. A kért pénzösszeget megkapták, melyből egy katonai kórházat is felállítottak. 50
