Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
nos választójog alapjára helyezte volna a törvényhozást, annak alárendelve a végrehajtó hatalmat. Megyei szinten a helyi többség nyelvét akarta hivatalossá tenni, és biztosította volna a szabad nyelvhasználatot minden szinten, a képviselőházban, az oktatásban és a hivatalos levelezésben is. A községek számára jelentős önállóságot biztosított volna, így azon jogot is, hogy „bármely tisztviselő hivatalos' kodását megszüntetheti". A kormányszervek önkényeskedéseinek meggátlására azt javasolta, hogy „a kormány nem léphet közvetlen érintkezésbe a községgel, és csak a megye közvetítésének útján juttathat rendeleteket az illető községnek"J M Kossuth a honvédelmet a nemzetiségi alapon szervezendő nemzetőrségre és egy kicsiny, állandó hadseregre kívánta alapozni. Horvát- és Szlavonország különállását fenntartva, Magyarország területi integritását hangsúlyozta: remélte, hogy Erdélyben a románok az újjászervezett Magyarországgal unióra lépnek. Kossuth tervezete, mellőzve a tulajdonviszonyok kérdéseit, megmaradt az alkotmányosság polgári értelmezésének körében. 5''"' Felvázolt gondolatai a negyvennyolcas párti képviselők jó részében azonban támogatásra találtak. Csiky Sándor is lényegében magáévá tette Kossuth elképzeléseit, de a 70-es évek elején a Negyvennyolcas Párt nemzetiségi kapcsolatainak jobbratolódása idején, némileg maga is távol került a kütahyai alkotmánytervezet elveitől. EGER HELYZETE AZ 1871. XVIII. TC. ALAPJÁN Eger az új törvényhatósági szabályozás után is a „rendezett tanáccsal" ellátott helyhatóságok közé tartozott. A város közvetlenül az alispán alatt állott, rajta keresztül vehette a törvényhatóság rendeleteit, és a fölöttes megyével is csak az alispánon keresztül érintkezhetett. A város képviselőtestülete 104 tagból állott, a képviselőtestület ülésein a polgármester vagy a helyettese, illetve a legidősebb tanácsbeli elnökölt. A törvény úgy rendelkezett, hogy „a fölöttes megye tavaszi és őszi közgyűléseit legalább egy hónappal" a városi ülés előtt kellett tartani. Rendkívüli közgyűlést a polgármester vagy a képviselőtestület egynegyede hívhatott össze. A város képviselőtestülete fele részben a legtöbb egyenes államadót fizető lakosokból, másrészt ugyanilyen arányban a választottakból és az állásuknál fogva szavazati joggal bíró elöljárósági tagokból állt. Ez a testület választotta a rendőrkapitány kivételével (őt az alispán nevezte ki élethossziglanra, és csak fegyelmi határozattal volt elmozdítható) a város elöljáróságát, segéd- és kezelőszemélyzetét. 5'' 0 .127
