Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
A népoktatási törvényre hivatkozva kimondta, „a népiskolák felekezeti minőségét megváltoztatni kizárólag az illető hitfeleknek áll jogában". Elismerte viszont a város jogát arra, hogy a felekezeti iskolától minden anyagi támogatást megvonhat. S úgy rendelkezett, minthogy „a hatvani, újvárosi, Mária utcai, makiári külvárosi elemi iskolai épületek a felterjesztett telekjegyzőkönyvi hiteles bizonylat szerint a Tanoda cím alatt, mint Eger város tulajdonai vannak bejegyezve, ezen épületeket a város mint tanodákat használhatja ..." Az egyház tulajdonát képező líceumban és az „angol kisasszonyok zárdájában" működő iskolák tekintetében úgy határozott, hogy azzal továbbra is „az egri katolikus hitfelekezet" rendelkezik. 51 8 A miniszter rendeletére hivatkozva, október 18-án a klérus felmondott az öszszes elemi iskolai tanítónak, és párthíveiből nevezett ki új tanerőket. E jogtalan lépésre nyújtotta be október 25-én Csiky Sándor a képviselőházban interpellációját az egri iskolaügyben. 51 9 Eötvös miniszter október 28-án válaszolt a képviselőnek. Beszédében részletesen kitért a községi iskolák létjogosultságára: „Magyarországon a népnevelésről alkotott utolsó törvény előtt csaknem felekezeti iskolák léteztek és miután ezen felekezeti iskolák főleg nagyobb községekben nagy részben a községek adományaiból. . . tartattak fenn, igen természetes, hogy az 1868. XXXVIII. tc. minden községnek jogot adott községi iskolákat állítani fel, így jogukban áll a községeknek megvonni a felekezeti iskoláknak juttatott támogatásukat". A továbbiakban megismételte az egri magisztrátusnak küldött rendelete elveit és hangsúlyozta: a felkezeti iskolák jellegének megváltoztatását a tulajdonjog dönti el. A miniszter egyúttal felhasználta az országgyűlés fórumát arra is, hogy a reakció támadásaira is visszavágjon a népoktatási törvény védelmében: „Nem kevésbé bámulatos — folytatta okfejtését —, hogy miután a XXXVIII. tc. a vallásoktatást a tantárgyak közé első helyen jelölte ki,miután a vallásoktatást egyenesen az egyes hit felekezetekre bízta: találkozhatnak olyanok, kik ezen törvényt, mint a vallás és felekezeti érdekkel ellentétben állót tüntetik fel. . ." 5-° A Negyvennyolcas Párt is megoszlott a kérdés megítélésében. A Magyar Újságban Irányi Dániel A közös iskolák kérdéséhez című cikkében Csiky Sándorral ellentétben azt tanácsolta, hogy „minden erőltetést kerülni kell". Az „alkotmányos küzdelem" elvének megfelelően azt ajánlotta, „a meggyőzés előidézésével ugyan fel ne hagyjanak, de ahol ez célra nem vezet, ott inkább az időtől várjanak sikert." 52 1 Egerben sem a város képviselőtestülete, sem a katolikus egyház nem nyugodott bele a kompromisszumos döntésbe, ezért bíróság elé vitték az ügyet. Emellett a klérus a katolikus hitfelekezet nevében pályázatot hirdetett olyan pályamunkák megírására, melyek elegen.123