Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)

A kiegyezés ellenfele

a kormánypárt esetleges megszervezésének esélyeiről is, de kénytelen volt megállapítani: „A tisztikar legnagyobb részének e megyében foglalt pártállása tagadhatatlanul a kormánynak nem kedvez, és egy esetben nem kérnék gyökeres orvoslásokat javaslatba hozni, ha ti. e megyében feltalálhatnám egy könnyen szervezhető Deák-pártnak elemeit, melyekből — a jelesebbek szolgálataimnak felajánlása mel­lett — egy díszes tisztikar megalakíthatnék, de sajnosan kell megje­gyeznem, hogy ehhez eddig távol kilátás sem nyílik, és a megye ren­dezése vagy legalább törvényes tisztújítás és új képviselőválasztások nélkül egy Deák-pártnak szervezése alig mutatkozik lehetséges­nek".^ Rajner biztos november 1-én küldött jelentésében már arra kér­te a kormányt, hogy állítsák vissza a megye önkormányzatát. Egy­úttal részletesen beszámolt vizsgálódása eredményeiről. Megírta, hogy Eger képviselőtestülete ,,. . . a megye törvényhatósága alól ma­gát felszabadítani törekszik és habár nem törvényesen, de tettleg olyan helyzetbe tette magát, hogy a megye sok tekintetben már csak névleges felsőbbsége tekintélyének megóvása végett minden súrló­dást kikerülni igyekszik". Elengedhetetlennek tartja, hogy a megyék és községek helyzetét törvényhozás útján újólag részletesen szabá­lyozzák, mert a jelen helyzetben nem lát biztosítékot hasonló esetek elő nem fordulására. Nyíltan megírta, „addig nem merek kezességet vállalni, hogy az önkormányzati jogaiba visszahelyezett megyei bi­zottmány egyrészt Eger városa engedményessége, másrészt az önkor­mányzati jognak a felelős kormány irányában tarthatatlan, az 1848 előtti állapotokból merített magyarázata által,, közigazgatási tekin­tetben az újabb kor minden követelésének megfelelni fog .. .", míg a törvényhozás útján nem szabályozzák a kérdést/' 5 3 Kossuth Lajos a távoli Turinban állandó figyelemmel kísérte a hevesi fejleményeket. A királyi biztos kinevezésének hírére október 24-i keltezéssel levelet intézett Tavasy Antalhoz, /i 5'' Eger polgármes­teréhez. Jól látta, hogy Eger ügye túlment a helyi kereteken, orszá­gos kihatású esemény, állásfoglalása tagadhatatlanul befolyással bír az ország közvéleményére. Levelében őszinte aggodalmának adott hangot a „hatalom" eljárása felett, törvénytelennek nyilvánítva a kormány döntését. „Legkevésbé ismerek törvényt, mely egy szabad város törvényes felforgatására — az e jogot tiszteletben tartani hatá­rozó megyének kezeitől — a közigazgatásnak és a törvények végre­hajtásának kivételére, s ezzel az alkotmány egyik védbástyájának úgyszólván ostromállapotba tételére, a minisztériumot felhatalmaz­ná" — írta Kossuth. A kormány eljárásában a megyerendszer elleni támadást látott, a megyék politikai súlyának megőrzésében hathatós elleneszközt a kormány elleni küzdelemben, ezért lépett fel annak no

Next

/
Oldalképek
Tartalom