Sebestény Sándor: Csiky Sándor életpályája (1805–1892) - Tanulmányok Heves megye történetéből 6. (Eger, 1981)
A kiegyezés ellenfele
A minisztertanács ülésére meghívták gróf Szapáry Gyula Heves megye főispáni helytartóját is, akit október 14-re, rendkívüli közgyűlés összehívására utasítottak. Pontosan megszabták részére a közgyűlés vezetésének menetrendjét. Számoltak azzal az eshetőséggel is, hogy ha a „megyei bizottmány minden magyarázgatás nélkül egyszerűen megsemmisíteni rendelné a hozott végzést", azt a királyi biztos megjelenése előtt megtehesse, ezért Rajner csak azt követően jelenjen meg az ülésteremben. Miután Heves és Külső-Szolnok vármegye az október 14-i rendkívüli ülésen sem vonta vissza határozatát, ígv sor került a kormány leiratának felolvasására. A miniszteri leirat „elferdítésének" nyilvánította a megye végzését, mint írta: „Heves és Külső-Szolnok vármegye bizottmánya az 1848. 24. tc. oda magyarázza, mintha e törvény a királyi városokat megillető politikai jogot a rendezett tanácsú községekre is kiterjesztette volna". Visszautasította a megye feliratának azt a részét is, mely szerint a kormány ,,bíróság mellőzésével Eger városa irányában közigazgatási úton akarna ítéletet hozni". WJ Közölte a megyebizottmány tagjaival: „a törvény kérlelhetetlen szigorával" kíván fellépni, ezért a király felhatalmazása alapján a megyei bizottmányi üléseket határozatlan időre felfüggeszti, a „feltétlen engedelmességet" megtagadó tisztviselőket elmozdítja állásukból, és kijelenti, „minden ellenszegülést a törvények egész szigorával" megtorol. A királyi leirat felolvasása után Németh Albert — a közben megérkezett királyi biztoshoz — Rajner Pálhoz kérdést intézett: Vajon a király nevében és személyében történt-e megbízatása, vagy a minisztérium megbízottjaként jelent-e meg? Az interpellációra Rajner röviden és fagyosan válaszolta: „Szándékoztam néhány felszólamlásokat meghallgatni, mert kötelességem magamnak a megyében uralkodó hangulatról biztos tudomást szerezni, de küldetésemnek célja nem az, bárminő interpellációkra választ adni, ezért kénytelen vagyok azt ez alkalommal is egyszerűen megtagadni". Ezt követően feltette kalapját, és „a megyék kormányzatát átveszem" kijelentéssel bezárta az ülést. 45 0 Rajner királyi biztos október 19-én a főbíró útján semmisítette meg Eger kifogásolt végzését. Azért e közvetett módon, hogy „a megsemmisítés a város önkéntes hozzájárulásával történt ténynek színét viselje"/' 5 1 Rajner emellett több jelentésben tudósította a kormányt a megye és Eger politikai helyzetképéről. Október 24-én jelentette, hogy a bizottmányi ülések felfüggesztése „általános közönyösséget" váltott ki, s ezt negatív jelnek látja, hiszen „így önkéntes ajánlatok, melyek a megye helyreállítását indokolnák, alig várhatók". Jelentést küldött .109
