Új úton… Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből - Tanulmányok Heves megye történetéből 4. (Eger, 1980)

II. Dokumentumok 1944. november 14-től 1945. május 7-ig

adta. Minden valószínűség szerint ebben szerepet játszott az is, hogy a szovjet parancsnokság csak a kommunista polgárőrökben bízott meg maradéktalanul. Tőlük remélte a letűnt rendszer egyes exponált tagjainak a kézre kerítését, és a bontakozó demokrácia védelmét. Továbbá a megye számos községeiben voltak olyan kommunisták, akik maguk is azon az elven voltak, hogy a polgárőrség megszervezésére, a rend fenntartására egyedül a Kommunista Párt a hivatott. Már abból a meggondolásból is, hogy amennyiben a különböző testületekben, bizottságokban a paritás elvének kell érvényesülnie, legalább a polgárőrségnél érvényesüljön a kommunisták vezető szerepe. Elég plasztikusan alátámasztja ezt Sztán Ferencnek, az egercsehi bányatelepi MKP titkárának elképzelése — szintén január 19-én —, aki miközben tájékoztatja az egerbocsi Független Kisgazdapárt vezetőségét a Nemzeti Bizottság törvényes összetételéről, kifejti véleményét a polgárőrség megalakításának módjáról is: „Polgári őrök lehetőleg 100%-ig megbízható emberek legyenek, és mivelhogy máma Magyarországot újraépítjük, és a német fasizmusnak a legnagyobbik ellensége a kommunizmus, ós mivelhogy a kommunisták Magyarországon állandó harcban voltak a régi rezsimmel, a polgárőrség tagjai közé, akiket a Nemzeti Bizottság meg fog választani, s akik végleges polgári őrök maradnak, mivelhogy fegyvertartási engedélyük a nevükre lesz kiállítva, ajánlatos, hogy a polgári őrök kimondottan csak kommunisták legyenek." (HmL. Alisp. ir. 226/1945. ikt. sz. 1922/1945. alapsz. A teljes szöveg közölve: Sorsforduló, I. 567-568/340.) A megyei MKP vezetőjének a polgárőrségek összetételére vonatkozó hasonló véleményét lásd a 66. sz. dokumentumban. 3. A főispánnak abban igaza volt, hogy a koalíció pártjai demokratikusak. Abban viszont már nem, hogy „egyformán" azok. A lényeges eltérés a pártok között a demokrácia megvalósulásának mikéntjéhez való viszonyukban mutatkozott meg. Tehát abban, hogy a koalíciós partnerek polgári vagy népi demokráciát akarnak-e Magyarországon? Amennyiben így tesszük fel a kérdést, akkor egyértelműen látnunk kell -— s ez már ekkor is világos volt —-, hogy az FKGP és a PDP egyként a polgári demokráciát tartotta megvalósítandónak, a NPP-n és az SZDP-n belül viszont már megoszlottak a vélemények a jövendő magyar demokrácia jellegéről. Az egyedüli csak az MKP volt, amely következetesen a népi demokráciát kívánta hazánkban. Természetesen célja elérésében együtt kívánt működni a többi párttal is. 232