Új úton… Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből - Tanulmányok Heves megye történetéből 4. (Eger, 1980)

II. Dokumentumok 1944. november 14-től 1945. május 7-ig

esetekben rendelkezésre álljon. November 19-én megkezdődött a község tüzérségi lövetése. Német különleges osztagok felrobbantották a vasút műszaki berendezéseit, a vasúti hidakat. Aláaknázták a közúti hidakat és a posta műszaki berendezését. November hó 23-án Hatvan már félkörben körül volt zárva, és csak északi irányban volt szabad az út, Heréd, Verseg-Szirák irányába. Ekkor a német védő csapatok helyzete tarthatatlanná vált. 24-én Hatvant kiürítették, és a tőle északnyugatra fekvő Heréd községbe vonultak vissza. Visszavonulásuk után felrobbantották a Budapest—Miskolc—Kassa állami főútvonalnak a hatvani Zagyva-hídját, a postahivatal távirda- és telefonközpontjának műszaki berendezését. A közút vasúti felüljáró hídjának felrobbantására ismeretlen okból már nem került sor. 1944. november hó 25-én a reggeli órákban megjelentek az első orosz járőrök, majd a harcoló csapatok óriási tömegei Ecséd, Hort, Csány, Jászfényszaru, Boldog és Tura irányából, és ezen a napon a járás székhelye is felszabadult. Az orosz csapatok valamennyi középületet és nagyon sok magánépületet foglaltak le kórházak, raktárak, parancsnokságok és ezek személyzetének elhelyezésére. 2 Hatvan elfoglalása után a további támadás Hatvan községben megakadt, éskb. csak a 10 nap múlva, december hó 5-én indított általános orosz támadás nyomta vissza a német arcvonalat. Ekkor enyhült valamit a helyzet, de valójában csak december hó 24-én, Budapest felszabadulásakor,

3 az itt állomásozó parancsnokságok és tartalékok elvonulása után javultak lényegesebben az állapotok, de teljesen meg nem szűntek. A közállapotok rohamosan hanyatlottak, és különösen a vagyonbiztonság terén úgyszólván teljes volt az anarchia. A lakosság egy része kihasználva a zavaros helyzetet ugyancsak kivette az ingóságok széthordásában és az ingatlanok rongálásában [a részét], tisztán önző és bűnös vágyból. Nagyon sok család maradt ilyen módon bútor, ruha és gyakran minden élelem nélkül. Hasonló volt a helyzet járásom valamennyi községében. A lakosság mindenütt kivette a részét a szenvedésekből. Valamenynyi községem igen súlyos anyagi károkat szenvedett, főként állatállományban, melyben 90%-os, gabonában és terményben, melyben az egyes községek 100%-os — nagyobb része azonban 80— 90%-os —, gazdasági eszközökben és felszerelésekben, mely[ek]ben 40—80%-os, szőlőkben és gyümölcsösökben, melyekben 30-80%os károk keletkeztek. A mezőgazdaság válságos időket élt át a f. gazdasági évben. 45