Új úton… Válogatott dokumentumok a felszabadult Heves megye életéből - Tanulmányok Heves megye történetéből 4. (Eger, 1980)

VII. Mellékletek

JEGYZETEK A II. SZÁMÜ MELLÉKLETHEZ 1. A Magyar Vöröskereszt Országos Központja 1945. március 12-én -azzal a kéréssel fordult Heves megye főispánjához — aki 322/f. 1945. -számon iktatta az iratot —, hogy legyen segítségére egy olyan kimutatás mielőbbi elkészítésében, amelyből egyértelműen megállapítható lesz a „német-magyar fasiszták által" okozott háborús ember- és anyagveszteség, s ezáltal bemutathatóvá válik az ország tragédiája a külföldiek előtt. A kimutatás elkészítéséhez a Vöröskereszt az egész országra egységes kérdőpontokat dolgozott ki, ami által a kapott válaszokat egységes szempontok szerint lehetett feldolgozni. Heves megye főispánja a körlevelet és a kérdőpontokat tartalmazó ívet 1945. március 26-án továbbította az alispánhoz végrehajtás végett, aki felszólította a járási főszolgabírákat és a városi polgármestereket, hogy a hatóságuk alá tartozó községektől és városoktól nyert adatokat a lehető legrövidebb időn belül továbbítsák hozzá. Mivel azonban a megválaszolandó kérdések köre az ipart és a mezőgazdaságot ért háborús károsodást kivéve az élet minden területére kiterjedt, a járási és városi közigazgatási hatóságok az adatokat csak igen lassan tudták beszerezni és megküldeni az alispánnak. Legelőször Gyöngyös város polgármestere válaszolt 1945. április 14-én, ezt követte Éger város polgármesterének jelentése április 30-án, a hevesi és a tiszafüredi járási főszolgabíráé május 5-én, az egri járás vezetőjéé május 25-én, legkésőbb pedig a hatvani járás főszolgabírájáé érkezett be az alispáni hivatalba 1945. július 18-án. A megye alispánja így az általa készített és a Vöröskereszthez 1945. június 28-án elküldött összesítő jelentésében már az utóbbi járás adatait nem is tudta figyelembe venni. (A gyöngyösi és a pétervásári járás községi bontásában meglévő adatainak beküldési időpontját nem ismerjük, azonban az biztos, hogy 1945. június 28-án már az alispán kezében voltak, ugyanis a megyei összesítésben szerepelnek.) A közzétett adatokat nem az alispáni összesítő alapján, hanem a járási főszolgabírók és a városi polgármesterek által beküldött jelentések alapján állítottuk össze. A táblázatban közölt adatok lelőhelye: HmL. Heves megye alisp. 2876/1945. alapsz. irata. 2. A ? jel minden esetben azt jelenti, hogy az illető kérdésre nem adtak választ, vagy ha igen, akkor az nem pontos. 3. A — jel mindig nemleges választ jelent. 4. Két védőnő és egy takarítónő. 5. Értékben kifejezve 11 300 P, s ezenkívül még négy orvos műszerei is megsemmisültek. 6. Gyöngyöshalásznál mind a háborút megelőző, mind az azt követő időszak járműállományát egy összegben adták meg, és a szekerekhez sorolták. 7. Markaz, Gyöngyöshalász és Visonta a lakások számát nem közölte. 8. Detk, Hevesugra, Markaz és Visonta községekben a házak éritékét nem adták meg. 9.a) Gyöngyöspatán csak részben állt rendelkezésre építőanyag, b) Gyöngyössolymoson és Mátraszentimrén csak faanyag volt, a többi építőanyag hiányzott, c) Vécsen csak üveg- és fahiány volt, a többi anyag helyben rendelkezésre állt, d) Visznek erre a pontra nem válaszolt, e) A többi 19 község pedig egyáltalán nem rendelkezett a károk helyreállításához szükséges anyagokkal. 10. Hatvanban található. 11. a) Alapítványi Margit Kórház Pásztón, b) Járványkórház Hatvanban és Szurdokpüspökiben. 12. A felszabadulás után csak a hatvani Járványkórház és a pásztói Alapítványi Margit Kórház működött. 13. A hatvani kórház vesztesége 100%, a pásztóié pedig 80%. 14. A hazaérkezettek száma. 15. Hozzávetőlegesen sem volt megállapítható. 16. 1944-ben Hevesen egy 50 ágyas tüdőbeteg-gondozó kórház építési munkálatai befejezés előtt állottak, de az épületet a harcok miatt már nem tudták átadni rendeltetésének. 17. A kimutatásból nem állapíthatók meg számadatok. 18. A járás 412 bombasérült lakóházából 319 Sírokra, 70 a bükkszenterzsébeti körjegyzőségre, 21 Bodonyra, 2 pedig a mátraballai körjegyzőségre esett, s Sirokon 28%-os volt a helyrehozhatatlan kár. 19. Sirokon 70%-os, Bodonyban és a bükkszenterzsébeti körjegyzőségen 100—100%-os ablakkárt szenvedtek a bombakárosultak lakóházai. 20. Sirokon a bombakárosult lakóházak 30%-a, a bükkszenterzsébeti körjegyzőségben pedig 50%-a szorult kőművesmunkára. 21. Sirokon a nem lakás céljára szolgáló épületek 15%-át, Bodonyban 20%-át, a bükkszenterzsébeti körjegyzőségben viszont 50%-át érte bombatalálat. A többi községben ilyen mérvű károsodás nem volt. 22. Csak négy jegyző szolgáltatott adatot erre a kérdésre, a többi nem. Véleményük szerint Sirokon csak épületfa állt rendelkezésre, Párádon, a bükkszenterzsébeti körjegyzőségben és Mátraballán még épületfa sem. 23. A háború során vagy megsemmisült, vagy igénybe vették. 24. Tiszafüreden volt egy mentőautó, de azt a hordágyakkal együtt elvitték a harcoló csapatok. 25. Tiszanána 2%-os, Sarud 1%-os, Űjlőrincfalva 2%-os lakóházkárt szenvedett, s ezek pénzben kifejezett értéke 3 414 400 P. 26. Tiszaszőlős kivételével, amely 3000 P-nyi kárt szenvedett a nem lakás céljára szolgáló épületekben. 27. Adatok nem álltak a kérdőív kitöltésekor még a rendőrségnek sem rendelkezésére. 28. Ua. mint a 27. lábjegyzetnél. 29. Az adatfelvételkor még nem volt megállapítható. 30. Adatok hiányában a polgármester nem tudott számokat közölni. 31. A 4., a 6., a 8. és a 10. pontokra szintén nincsenek adatok. 32. A két kórház: a) Az Irgalmas Rend Alapítványi Közkórháza és a b) Szent Vincéről nevezett magánkórház. 33. A közkórház a háború előtt 385 ágyas volt, ebből az elmeosztályra 250 ágy esett. A háború után az ágyak száma 350-re emelkedett, s ebből az elmeosztályra 230 ágy jutott. A magánkórházban a háború előtt 360 beteget tudtak elhelyezni, a háború után pedig 390-et. 34. A háború előtt az Irgalmas Rend Alapítványi Közkórházában 37 fős, a háború után 26 fős személyzet látta el a betegeket. A Szent Vincéről nevezett magánkórházban ugyanezen időszakban 43-an, illetve 47-en ápolták a gyógyulásra vágyókat. 35. Csak a két kórház felszerelésének háborús veszteségét tüntették fel az adatlapon, s e kimutatás szerint az Irgalmas Rend Alapítványi Közkórházának felszerelését 15%-ban, a Szent Vince magánkórház felszerelését pedig 10%-ban érte veszteség. 36. A két fogatolt jármű az Irgalmas Rend Alapítványi Közkórházáé. A Szent Vince magánkórháznak egyáltalán nem volt lovas járműve. 37. A közkórháznál 8, a magánkórháznál 12 hordágy állt a betegszállítók rendelkezésére. 38. A polgármester csak az üzemképes járműveket tüntette fel. 39. Téglán, cserépen és mészen kívül a helyreállításhoz szükséges egyéb anyagok teljes egészében hiányoznak. 40. 1945. április 15-ig, a kérdőív kitöltéséig a zsidó lakosságból nem tért vissza senki sem. 41. Az adatfelvételkor még nem tudták megállapítani a számukat. 42. Az Alapítványi Közkórház 690 ágyas, a Tüdőszanatórium pedig 300 ágyas volt a háborút megelőzően. 43. Az ápolószemélyzet megoszlása a háború előtt: Orvosok: — Alapítványi Közkórházban -— Nemibeteg-gondozó Intézetben — Tüdőszanatóriumban — Zöldkeresztes Rendelőben — Tüdőgondozó Intézetben Ápolók: —- Alapítványi Közkórházban — Tüdőszanatóriumban Asszisztensek: • Tüdőgondozó Intézetben • Nemibeteg-gondozó Int.ben Ossz.: Össz.: Ossz.: yédőnők; — Zöldkeresztben Óvónők: — Napköziben Mentősök: — Mentő Egyesületben 11 fő 1 fő 7 fő 2 fő 1 fő 22 fő 75 fő 22 fő 97 fő 1 fő 1 fő 2 fő 4 fő 2 fő 8 fő 44. Az ágyak számára csak a közkórházból voltak adatok, s az ugyanannyi volt mint a háború előtt, tehát 690 drb. A Tüdőszanatórium ágyainak száma a közlekedési nehézségek miatt nem volt megállapítható. 45. A háború utáni ápolószemélyzet száma a közlekedési nehézségek miatt csak a Tüdőszanatóriumban nem volt megállapítható, a többi egészségügyi intézetben viszont a következők szerint alakult: Orvosok: —- Alapítványi Közkórházban — Zöldkeresztes Rendelőben Ápolók: — Alapítványi Közkórházban Asszisztensek: Védőnők: —- Zöldkeresztes Rendelőben Óvónők: Mentősök: — Mentő Egyesületben Gondozónő: —- Tavasztól-őszig működő óvodában Össz.: 11 fő 2 fő 13 fő 75 fő 3 fő 14 fő 1 fő 46. A kárt pénzben nem tudták felbecsülni, hanem csak %-ban adták meg. Részletezve az egyes egészségügyi intézeteknél: • Alapítványi Közkórháznál • Tüdőszanatóriumnál • Tüdőgondozó Intézetnél • Nemibeteg-gondozó Intézetnél • Zöldkeresztnél • MentőEgyesületnél 50%-os 75%-os 100%-os 100%-os 80%-os 100%-os 47. A Mentő Egyesületé volt. 48. Mind az Alapítványi Kórháznál volt. 49. Ezenkívül még volt a város területén 65 középület. A 3663 lakóházba beleszámították Mátrafüred lakóépületeit is. 50. A középületek értéke 7 000 000 P volt. 51. A többi bombakárosult házhoz csak tetőfedő, ács- és bádogosmunka kellett. 52. A 21. pont a, b, és c, valamint a 22. és 23. pont adatai összesíthetetlenek.