Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A háború utolsó szakasza, Egercsehi felszabadulása, helyreállítás
gyében is a Kisgazdapárt győzelmével végződött, Egerben 64%-ot, Gyöngyösön 58%-ot kapott. Az MKP Egerben a szavazatok 11%-át, Gyöngyösön 13%-át szerezte meg. A járásokban az MKP-ra leadott szavazatok nagyrészt megegyeznek az országos átlaggal, kivéve a pétervásári járást, ahol a kommunista párt a szavazatok 32%-át megszerezte. Ezt a magas arányt az magyarázza, hogy a járás néhány bányászlakta községében győzött az MKP; Egercsehiben 72%, Bekölcén :65%, Szúcson 52%-kal. 24 6 Az Egercsehi Bányatelep alapszervezete ezzel elnyerte az MKP Heves megyei Bizottságától a Választási verseny győztese címet és az ezzel járó zászlót. 24 7 A bányaltepen már az 1945-ös választásokat megelőző agitációk központi kérdése lett a bányák államosítása. Ez az MKP programjában úgy szerepelt, mint amit a választás után meg kell oldani. 24 8 Kétségtelen tény, hogy az állami szektor kiépítésének első, rendkívüli horderejű lépését a bányák államosítása jelentette. Az ország kritikus fűtőanyag-ellátási helyzetében 1945 nyarától éppen a szénbányászat területén bontakozott ki legkorábban az állami beavatkozási politika. A kormánybiztosi rendszer, majd a Gazdasági Főtanács széngazdálkodása a bányák tőkés tulajdonát hamar formálissá tette. Az államosításig vezető út innen már nem lehetett hoszszú. A vállalatok, de különösen a bányászok körében erős az államosítás követelése. A kommunisták kezdeményezésére, a munkáspártok összefogásával, a kisgazdapárt választási győzelme után néhány nappal, a nemzetgyűlés decemberi ülésszakán sikerült keresztülvinni a döntést, miszerint a kormány a nemzetgyűlés legközelebbi ülésszakán benyújtja a szénbányák államosításának törvényét, és addig is állami kezelésbe veszi a bányákat. 1945. december 20-án már meg is jelent a rendelet, amely, a bányákat mint gazdasági egységeket melléküzemeikkel (villamos áram, karbidüzem, ingatlan, élelem, ruhakészlet) 1946. január 1-től állami kezelésbe veszi. Ezt követően még nem egy csatát kellett vívni, de végül 1946. június 26-án megszületett az 1946. évi XIII. törvénycikk, melynek alapján a szénbányák állami tulajdonba mentek át. De gyakorlatilag 1946. január 1-én az állam irányítása alá kerültek a bányatársaságok. 24 9 1946. január 1-én Egercsehiben is megtörtént a bánya állami kezelésbe vétele. A szénbányák államosítását még egy helyi kezdeményezésű akcióval is támogatni kívánták. 1946. február 12-én egy előre megszervezett sztrájk, illetve zajos tüntetés során azzal vádolták az üzem vezetőit, hogy a termelést szabotálják. A vádak között szerepelt az is, hogy nem gondoskodtak a szén elszállításáról, a bányavilágításhoz szükséges karbid beszerzéséről, hanem a régi olaj mécsesekkel akarják az aknába küldeni a bányászokat. A forró hangulatban, a bányászok azonnali hatállyal 56
