Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Az egerosehi bánya működése 1920—1944. között —
bizottság alakult, amely az ügyvitelt ellenőrizte, irányította. A Salgó kapta a bánya közvetlen műszaki irányítását, beleértve a vezetők kiválasztásának hatáskörét is. 18 1 1942. június 1-én a Salgó a kinevezett új vezetőkkel vette kezelésbe a bányát. 18 2 1942 szeptemberében az új igazgató egy sor nehézségről, termelést akadályozó tényezőről számol be. Munkáshiány gátolja az I. keresztvágat és a lejtős akna kihajtását, a bánya nagy kiterjedése rendkívül sok fenntartási műszakot igényel, a fenntartáshoz sincs elegendő munkása, alacsony a termelékenység. A jelentés fontos javaslatokat tartalmaz: az I. keresztvágatot intenzív úton kell kihajtani, néhány frontfejtés nyitva tartásával rentábilissá kell tenni a bányát, ezek telepítéséhez előváj ás szükséges és vég nélküli kötélvontatású pálya a mozdonyszállítás helyett, amivel a csilléket a hányóra lehet vontatni; a Salgó 20 vájárral segítse a termelést, vagy csökkentik a tervet. 18 3 A Beniczky-aknákat eredetileg a bányamező szélére építették. A művelést rendszertelenül végezték: a fővágatokhoz közel fekvő részeket lefejtve, a mögöttes részeket még visszahagyták. Ennek több hátránya lett: igen megnőtt a föld alatti szállítás az aknáig, a szállítási irány ellenkezője volt a föld felettinek. A fővágatok olyan nagy nyomás alatt álltak, hogy alig bírtók fenntartani (1942. szeptemberében a légvágatokban csak hason fekve lehetett közlekedni.) 181 Ezért szükségessé vált az I. keresztvágat megépítése, ami hozzájárult a szállítás egyszerűsítéséhez. Egercsehiben 1942 júniusáig jóformán csak a Beniczky-akna alső telepe állt művelés alatt. 18 5 Részben a felső széntelep feltárására a telep homokos fedüjében elkezdték egy 580 m hosszú, főszállító lejtős akna kihajtását. A lejtős akna munkálataihoz elengedhetetlenül szükséges volt a bányaüzem új felmérése, melynek tartalmaznia kellett az üzem új kataszteri hálózatba kapcsolt, de önálló háromszögelésre felépített, az akna függélyezéssel összefüggő, valamint a szintezést felölelő méréseket. Ezt a munkát a dorogi Központi Mérnökság munkatársai irányították, illetve végezték. Név szerint Vörös Lajos bányamérnök és Vajk Miklós bányamester. 18 0 A felső szén telep feltárására és gazdaságos lefejtésére a frontfejtés bizonyult alkalmasnak. A felső telepben az első 50 m homlokszélességű, csapás menti mezőbe haladó, omlasztásos frontfejtést 1943. október 1-én indították meg. A frontfejtés néhány hónap múlva egy, a fejtés haladását megelőző fejtéselőkészítés után, megállás nélkül 100 m széles frontként haladt, mintegy 400 métert. A fejtés nem kísérletinek indult, ezt mutatja az is, hogy a front adta az üzem termelésének kb. a felét. A frontfejtés természetesen még magán viselte a kísérlet jegyeit, de nem az új fejtésmód technoló42
