Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

Forradalmi napok Egercsehiben, 1918—1919.

munkát. Ezzel egy hosszú ideig elhúzódó sztrájk kezdődött.

15

9 A Tanácsköztársaság kikiáltásakor közzétett „Mindenkihez" című felhívás után „hivatalosan" a Budapesti Közlöny 1919. március 24-i rendkívüli számában is megjelent rendelet kimondta: „a nagybirtokok, bányák, a nagyüzemek, a bankok és a közlekedési vállalatok szocializálását",

16

0 Az előbbi rendelkezés alapján szocializált (államosított) ipari üzemek és bányák irányítására, a termelés megszervezésére a Kormányzótanács IX. sz. rendeletében létrehozta a Szociális Termelési Népbiztosságot, melyhez az üzemi termelés minden feladata tartozott. E népbiztosság keretében a bányászattal a 3612/1919. ein. sz. rendelet értelmében) a Bányászati Szakosztály foglalkozott, melyhez az ügyek vitelére öt „főcsoportot" hoztak létre.

16

1 Egercsehiben a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően véget ért a több napos sztrájk. A bányaüzem termelése már 9—10 vagonra apadt. 1919. április 2-ára — 1 hét alatt — a termelés 30%-kal emelkedett. A Haditermény felszólította a bányavezetőséget, hogy a Heves megyei kismolnárokat lássa el szénnel, ami napi 2 vagon szénigényt jelentett. A Heves vármegyei direktórium a Mátra vidékén a szénkutatások sürgős megkezdését akarta elérni. A szénbizottság beleegyező rendelkezése nélkül azonban a bánya nem tudott eleget tenni a Haditermény kívánságának, a szénkutatások ügyében is a Szociális Termelés Népbiztosságának kellett dönteni.

16

2 A Tanácsköztársaság létrejöttét követően megalakult az egercsehi Községi Munkás, Katona és Földműves Tanács. Tagjai: Sütő Bertalan, Sütő László ós Boza Sándor voltak;

16

3 a bányánál üzemi munkástanács alakult. Tagjai között volt Péró Ignác is.

16

4 A békés szervező és építő tevékenységet április végén a proletárhatalom elleni intervenciós támadás veszélyeztette.

16

5 1919. május 7—14. között váltakozó sikerrel harcoltak a Bükkben a magyar vöröskatonák és cseh intervenciósok. E napokban többször cserélt gazdát Egercsehi is.

16

6 1919. május 13-án már magáért Mikófalváért, Borsodszentmártonért (Bükkszentmárton), Mónosbélért és Bélapátfalváért folyik a harc. Mónosbélnél nem volt erős az összecsapás, itt mindössze néhány ember halt meg, köztük egy vöröskatona. Bélapátfalván azonban formális ökölharcra került sor; házról házra folyt a küzdelem, itt 41 vöröskatona esett el, a másik szárnyon Mikófalvánál 19 vöröskatona halt meg. A Bélkő alatti harcok eredményeként az intervenciós csapatok Szilvásváradig hátráltak.

16

7 Egercsehiben a Tanácsköztársaság alatt a községi direktórium mérsékelt kisgazdákból állt, amely ellensúlyozta a bánya direktóriumának lépéseit.

16

8 A direktórium tevékenységét befolyásolta egyrészt, hogy a munkásság a termeléssel volt elfoglalva, ugyanakkor a 39