Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
Forradalmi napok Egercsehiben, 1918—1919.
vénytársasággal 1918. I. 1-én érdekközösségre lépett. 15 3 1918-ban a súlyos pénzügyi helyzetben levő vállalatot egy szellemes, egyben bonyolult üzleti megoldással pénzhez juttatják. A 2,5 millió koronás alaptőkét a kötvények lebélyegzésével 620 000 K-ra csökkentették, s ennek alapján minden 4 régi kötvény új 200 K-ás részvényt ért. ugyanakkor a hiány pótlására 9375 db 200 K-ás névértékű részvéynt bocsátottak 'ki, amivel újra 2,5 millió koronára emelték az alaptőkét. 15 4 A pénzügyi manőverek sikerét feltétlenül segítette az is, hogy nagyfokú szénhiány volt az országban. FORRADALMI NAPOK EGERCSEHIBEN 1918—1919 A négyéves háború, mely mérhetetlen szenvedést okozott a frontokon és a hátországban élőknek egyaránt, oda vezetett, hogy 1918. októberében a monarchia alkotóelemeire esett szét. Magyarországon 1918. október 25-én — a Függetlenségi, a Polgári Radikális és a Szociáldemokrata Pártból megalakul a Nemzeti Tanács. Október 30—31-én a tömegek a cselekvés útjára léptek és győzött a forradalom. Az események hírét a Budapestről érkező katonák hozták vidékre, s a forradalmi hullám tovább gyűrűzött a falvakban. Az Egercsehi-bányatelpen az 1918 novemberében lezajlott eseményekről részletes és pontos, olykor naplószerű adatokkal rendelkezünk. 1918. november 3-án (vasárnap) — a budapesti eseményeket néhány nap késéssel követi a bányászok első forradalmi fellépése. 15 5 Üzemszüneti napon fél 8 órakor a szúcsi telepi, valamint Fedémes, Szentdomonkos, Tarnalelesz munkásai a Lipót-aknai üzemirodán felkeresték Kiss Károly üzemmérnököt. Közölték vele, hogy valamennyien a Központi-telepre akarnak átmenni, hogy felszólítsák a bányaigazgatóságot, csatlakozzon a Nemzeti Tanácshoz. Közölték azt is, hogy a munkásszervezetek már kimondták a csatlakozást, de csak akkor hajlandók a békés munkát folytatni, ha e tekintetben a vezetőség is azonosítja magát velük. Kiss Károly a munkások követelését Mátyás Lajos bányaigazgató tudomására hozta, és tanácsosnak tartotta azt teljesíteni, nehogy ellenkezéssel erőszakosságot provokáljanak ki. Mátyás igazgató elfogadta a javaslatot. A munkások Szúcs-bányatelepről hangos tüntetéssel, „lobogódísz között" vonultak a Központi-telepre, Egercsehi, Szúcs, Egerbocs csatlakozó munkásaival. A tüntető munkások a központi telepen, a volt századparancsnoksági iroda elé vonultak. Követelték Gencsy Lajos hadnagy, volt századparancsnok nyilatkozatát. Gencsy vázlatosan ismertette a helyzetet, az eltelt hét eseményeit, kijelentette, hogy a „katonaság, mint ilyen megszűnt, az őrlegénység már el is távozott, miért is a keretosztag legénységének fegyvereit a munkásoknak 36
