Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)
A nagyüzemi szénbányászat kezdetei. 1907—1914.
jezni. 1910-ben a Lipót lejtős aknában elkészítették a vég nélküli kötélpálya berendezését, amit 1911. áprilisában üzembe is helyeztek. A lejtős aknában a feltárás az I. és II. szinten folyt. A víztelenítés komoly gondot okozott. A II. szinten vasbetonból szivattyúkamrát építettek, ide vezették az I. szint vizét is. A feltárás 1912-ben már jelentősen előrehaladt. Az I. szint D-i alapközléje elérte az 1100 m-t. Az É-i vágat hajtását az erős vízbetörések miatt szüneteltetni kellett. 1913-ban a Lipót-akna további mélyítéssel 521,5 m hosszú lett, ahol kiképezték a IV. szinti rakodót is. A rakodó meghosszabbításaként fekükeresztvágatot hajtották ki, 116 m hosszban. 10 0 Az Ödön lejtős akna mélyítése 1910 elején elérte a 211 méter hosszúságot. Itt rakodót képeztek ki, és kihajtották az akna keresztvágatát, ami 130 m után vetőhöz ért, itt feltöréssel 8 m után megütötték a 2,20 m vastag széntelepet. A keresztvágatból csapásirányban indított alapközle kis feltöréssel, néhány méter után ugyancsak szénbe ért. Ez lett a lejtős akna második szintje. Az I. szint szállííókpzléje É-ra 250 m-t még szénben haladt. Dél felé 470 m-nél és 620 m-nél két vetőn kellett áthaladni, melyek 40—50 m-re vetették le a telepet. 1911-ben a lejtős aknát az I. és II. szint között 100 méter hosszúságban vasbeton boltozattal kellett ellátni, a további részeket pedig erős tölgyfával ácsolták ki. A lejtős akna kifalazása oly sok erőt lekötött, hogy a II. szinti feltárások csak mérsékelten haladhattak. 1912 augusztusában megkezték a lejtős aknában a vég nélküli láncszemes kötélszállítás szerelését, és 1912. októberében megindult a szállítás. Az első szint 1912. végén 440 méterben ütötte meg a vetőt, és 160 m-t a vetőben haladt. Az északi alapközléből a felső telepet több segédfeltöréssel tárták fel. Az Ödön lejtős akna mélyítése 1913-ban 390 méterig haladt. A mélyítés végig duzzadó agyagban folyt, ezért mindenütt falazni kellett a vágatot. 10 7 A bánya felszerelése Az egercsehi bányát korszerű gépekkel szerelték fel. Az aknaszállítás (Ödön és Lipót lejtős aknák) Heckel-rendszerű láncszemes vég nélküli kötélpályával történt. Itt a pálya felszerelése technikai újdonság volt, mert eddig hasonló dőlésű aknából (23°—30°) nem szállítottak ilyen eljárással. Különlegességnek számított még az is, hogy minden szintről egy géppel folyt a szállítás. 10 8 A föld alatti szállításra több módszert alkalmaztak. 1913-ban a két lejtős aknában 11,535 km hosszú föld alatti szállítópálya készült el. A föld alatti fékes siklópályák hossza 736 m-t tett ki. Mindkét lejtős akna mellett légkompresszort működtettek, ami a fúrókalapá27
