Csiffáry Gergely: Az egercsehi szénbánya története 1901–1976 - Tanulmányok Heves megye történetéből 3. (Eger, 1977)

A terrágiumszerződés és következményei

lők egyéni kötelezettségei csak akkor szűnnek meg, ha a részvény­társaság törvényesen bejegyzett, és legalább 800 000 koronás alap­tőkével rendelkezik, és a bérlőket illető minden jogot és kötelezett­séget magára vállalt. Az alakítandó részvénytársaság vezetőségében Beniczky György, vagy egyik fia, s jogutódaik részére egy igazgató tanácsosi helyet kell biztosítani. Beniczkyék azt is kikötötték, hogy a bérbeadónak joga van 500 db 200 korona névértékű részvényt a befizetési árban megtartani. Ahhoz, hogy az egész vállalkozás rentábilis legyen, kellett egy biztos, folyamatos és jelentős szénfogyasztót keresni. Márkus és Wessely 1908. május 16-án levélben fordul a kereskedelmi minisz­terhez, hogy a M. Kir. Államvasutak üzemi és vontatási szükségle­teire jelentősebb tételt vásároljanak az egercsehi szénből. A keres­kedelmi miniszter 190'5. június 16-i válaszlevelében kilátásba helye­zi, hogy 1908. évtől kezdve 5 éven át, éspedig összesen 260 000 ton­nát elérő mennyiséget rendel az egercsehi bányából. Ugyanebben a levélben az eger—putnoki helyiérdekű vasút létrejöttének további támogatására megengedi, hogy abban az esetben, ha a királdi bá­nyában a MÁV-nak termelt szén fogyasztókhoz juttatásának útja 10 km-rel rövidebb a putnok—egri vonalon a misikolc—füzesabony— egri útvonalnál, az előbbin szállítsanak. 5 5 A vasúttal kötött szén­szállítások kezdetét egyeztették a megépülő eger—putnoki vonal üzembe helyezésével. E vasutat 1908. november 12-én adták át vég­legesen a forgalomnak, 5 0 és ettől kezdve a szénszállítás is megindult a MÁV-Jiak. 5 7 A TERRÁGIUMSZERZÖDÉS ÉS KÖVETKEZMÉNYEI A bányavállalatok terrágiumot (bányabért) fizettek a földtulaj­donosoknak a terület használatának jogáért. A terrágium az évi ter­melés értékének néhány százalékát tette ki, és ugyanakkor önkölt­ségi áron fedezték a birtokos szükségletét. 5 8 A földesúri szénjog — a feudalizmus Magyarországon egyik legtovább élő maradványa — akadályozta a szabad kutatást, újabb szénlelőhelyek feltárását, ugyanakkor az egyes nagybirtokosoknak élősdi jövedelemforrást je­lentett. A terrágiummal kapcsolatosan igen gyakori pereskedésekre került sor. 5 9 Az Egercsehi Kőszénbánya Részvénytársaság, amint a területet használatba vette, lépten-nyomon összeütközésbe került a birto­kossal, annak magántulajdonosi érdekeivel. Ezek értékelésére néz­zünk meg néhány levelet a korból. Beniczky György levele — Kuntz Ervin bányamérnök úrnak. Egercsehi, 1908. november 16-án. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom