Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
Az új részvénytársaságok alakítása különösen 1921-ben lendült fel. Ugyanis 1919-ben három, 1920-ban tizenegy, 1921-ben tizennyolc és 1922-ben tíz részvénytársaság alakult. Feltételezhetően az új részvénytársaságok száma magasabb, pontosan azonban nem lehet megállapítani, mivel a 159 részvénytársaságból 33-nak nincs feltüntetve az alapítási ideje. Az új részvénytársaságok alapítása a gazdasági életnek nemcsak a megindítását, hanem annak kezdeti élénkülését is mutatja. 181 Elenyésző a csőd szélére jutott részvénytársaságok száma, mivel 1922-ben csak 6 ilyen részvénytársaság volt. A Heves megyei törvényhatósági bizottság már 1919 decemberében határozatot hoz, amelyben megjelöli, hogy a vármegyei pénzalapokat és pénzkészleteket 1920. évre a helybeli öt pénzintézet között, illetve pénzintézeteknél helyezteti el „a 3 százalékos kamat lés tőke kamat adónak nevezett pénzintézetek által történő fizetési kötelezettség mellett." 18 2 A pénzalapok és pénzkészletek elhelyezése is tükrözi a törvényhatóság osztálystruktúráját. Mutatja ezt az a tény, hogy olyan részvénytársaságoknál helyezték el a pénzalapjukat, amelyek elsősorban mezőgazdasággal, kereskedelemmel és bankügylettel foglalkoztak. A Heves megyei Takarékpénztárnál, valamint az Agrártakarékpénztárnál a vármegyei pénzalapok és pénzkészletek 30—<30 százalékát helyezték el. A Heves megyei Takarékpénztár összefonódottságát, illetve kapcsolatait mutatja, hogy 25 alapítási és érdekeltségi részvénytársasággal áll kapcsolatban, köztük természetesen bankügylettel, iparral, kereskedelemmel és mezőgazdasági termeléssel foglalkozó részvénytársaságokkal. Az Agrártakarékpénztár részvénytársaság érdekeltségéhez tartozik az Apcvidéki Kőbányák Részvénytársasága is, amely részvényeinek többségével a törvényhatóság rendelkezett. Az Agrártaíkarékpénztár Rt-hoz fűződő érdekeltség tehát ebből származott. A fennmaradó 16 százalék, illetve 12—12 százalék Egri Takarékpénztár Rt-nál, Heves megyei Hitelbank Rt-nál és a Heves megyei Népbank Rt-nál történő elhelyezésének is alapvető érdekeltségek következménye volt. A másik tényező, amely befolyásolta a törvényhatósági bizottságot a pénzkészletek elhelyezését illetően, az volt, hogy az illető részvénytársaság mennyire stabil. Természetesen a pénzek elhelyezésére a törvényhatósági bizottság a legstabilabb pénzintézeteket választotta ki. A Heves megyei Takarékpénztár például 1846-ban alakult, és 19il9^ben már 9 millió korona alaptőkével, 46 326 9150 korona vagyonnal rendelkezett. 1920-ra ez a vagyon 52,2 százalékkal, 1921-re pedig 154,53 százalékkal növekedett 1919-hez viszonyítva. Vagyis, 1921^ben már 145 490 597 korona vagyonnal rendelkezett. 18 3 78
