Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
feljebb egy-két választmánynak volt tagja. A törvényhatósági önkormányzaton kívül tagja volt Dutkay Pál még a közigazgatási bizottság hat albizottságának is. Ezek a tények csak reprezentálják Dutlkay szerepét és jelentőségét, a konkrét tartalmi aktivitását, kezdeményezéseit a törvényhatósági jegyzőkönyvek nem örökítették meg. Nem hangos szócsaták voltak alapvető eszközei, elegendőnek bizonyult legtöbbször puszta jelenléte is. A katolikus egyház képviselői a földbirtokosokkal, pénzemberekkel és az állami tisztviselőkkel a munkásosztály és az agrárproletariátus elleni osztályharcban mindig közös állásponton voltak. Most — amikor a régi rend visszaállítása volt napirenden — különösen alapvető kérdéssé vált a politikai és cselekvési egység szilárdítása. A törvényhatósági bizottságban — az egyházi vezetőkön kívül — a nagybirtok képviselői voltak a legfőbb hangadók. Ezek közül kiemelkedőek voltak: Borhy György, gr. Keglevich Gyula, Beniczky György, Graefl Jenő földbirtokosok. Borhy György Heves megye földbirtokosai között igen előkelő helyet foglalt el. 19213-ban 1996 kh birtoka volt. 14 2 Mutatja ezt az is, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékében 1920-ban a 17., 1922ben a 20. helyet foglalta el. 14 3 A politikai szereplése sem lebecsülendő, mivel 1894-ben királyi asztalnokká, 1899-ben királyi tanácsossá nevezte ki a király, s Ferenc József rend tiszti keresztjével tüntette ki. Mivel nemcsak a császárnak adta meg azt, ami a császáré, hanem az istennek is, ami az istené, a pápa a jeruzsálemi Szent Sir-rend csillagos középkeresztjével tüntette ki. Gyöngyöstar jánban ugyanis „háromszáz családot térített vissza a katolikus hitre." 14 4 Erősen legitimista beállítottságú ember volt, akinek fia a Tanácsköztársaság alatt részt vett a Pallavicini-féle akcióban is. Borhy György nevéhez fűződik az a kezdeményezés, amelyre 1919. december 29-i ülésén a törvényhatósági bizottság közgyűlése „állást foglalt a királyság intézményének fenntartása mellett." 14 5 De később is kiállt legitim, majd később szabad király választói álláspontja mellett. A nagy befolyását mutatja Heves megye életében, hogy a törvényhatósági bizottság négy választmányának tagja a 20-as évek elején. Több gazdasági egyesületnek és részvénytársaságnak tagja, sőt, vezető tisztséget tölt be, de ott található a politikai, társadalmi élet számtalan területén. Másik nagy tekintélyű hangadó gróf Keglevich Gyula, szintén legitimista beállítottságú volt; a századforduló elején szabadelvű párt híve, majd Tisza István vezérlete alatt álló Nemzeti Munkapárt lelkes követője. Örökös tagja volt a főrendiháznak, s jelentős befolyással bírt a törvényhatósági bizottságban is, ahol gróf Károlyi Mihály elítélésének és birtoka elkobzásának élharcosa volt. Minden 67
