Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április

bizottsági tagsági viszonya megszűnt, míg a gazdaságilag megerő­södők bizottsági tagokká váltak. Sőt, az egyes virilista gazdasági helyzetének változását évenként mutatta a legtöbb adót fizetőkről készített listán feltüntetett rangsor. A polgári állam a virilistáknak a törvényhatósági bizottság tagjává történő deklarálásán kívül is felállítja a maga korlátait a ki­zsákmányolt osztály szavának érvényesülésével szemben. Ugyanis csak az lehet választó, aki megfelelő az országgyűlési képviselővá­lasztásra vonatkozó feltételeknek, így az ott érvényes vagyoni cen­zusoknak is. Így a vagyonnal nem rendelkezők nem kaptak válasz­tójogot. A szegény néprétegek közigazgatási ügyekből való kirekesztését mutatja a törvényhatósági bizottság rétegképviselete is. A Heves vármegyei törvényhatósági bizottság tagságának megoszlása A) VIRILISTÁK Megnevezés 1. Földbirtokos 2. Bérlő 3. Bankigazgató 4. Kereskedő 5. Gy áros 6. Ügyvéd 7. Pap 8. Orvos 9. Gazdatiszt 10. Tisztviselő 11. Pedagógus 1913129 1920 i: i­száma % száma % 106 50,47 95 45,23 14 6,66 10 4,76 3 1,42 10 4,76 16 7,62 39 18,57 12 5,71 7 3,33 18 8,57 17 8,0,9 21 10,— 19 9,04 3 1,42 6 2,85 3 1,42 1 0,47 12 5,71 6 2,85 2 0,95 — — 210 100,00 210 100,00 62

Next

/
Oldalképek
Tartalom