Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
Az 1919—1929-ig terjedő időszak alatt egyszer sem került sor a törvényhatósági bizottság tagjainak választására. Ezt megelőzően, utoljára csak 1913-ban volt választás, így a tagság összetételének elemzése nem nélkülözheti az 1913. évi választás eredményeinek bemutatását, mivel az akkor kialakított személyi összetétel vonul végig az általunk tárgyalt időszakban. A Heves vármegyei törvényhatósági bizottság tagjainak számát az 1886. 21. t.c. 24. §. alapján 420 főben állapította meg. A rendelkezés szerint „...a vármegyében minden 500 lakos... után egy bizottsági tag számíttatik". 12 5 Heves vármegyének 1910-ben 279 700 fő lakosa volt, 12 6 ami azt jelenti, hogy 665 lakos után választottak egy bizottsági tagot, 1920-ra 297 590-re vagyis 17 890 fővel emelkedett a megye lakosainak száma, 12 7 azonban a törvényhatósági bizottság tagjainak számát nem emelték, nem változtatták meg, pedig az idézett jogszabály a taglétszám maximumát 600 főben határozta meg. A törvényhatósági bizottság tagja — az idézett jogszabály 23. §-a szerint — nem lehet: — aki 24. életévét nem töltötte be; — aki írni, olvasni nem tud; — aki a törvényhatóság területén 2 év óta nem rendelkezik ingatlannal vagy ugyanennyi idő óta nem lakik ott és adót nem fizet; — aki csőd alatt áll vagy büntetett előéletű stb. Már ez a néhány kiemelt kizáró ok is mutatja, hogy a bizottság összetételénél világosan megmutatkozott az a törekvés, hogy elsősorban a szegény néprétegeket a törvényhatósági képviseletből kizárják. Ennek jogát főleg a vagyonosok kizárólagos privilégiumaként biztosították. De hogy a nagybirtokosok, tőkések abszolút többségét semmi ne veszélyeztesse a kevés vagyonnal rendelkezőkkel szemben, nem választás útján lettek bizottsági tagok, hanem virilis jogon. „A bizottság áll felerészben a törvényhatóság területén legtöbb egyenes államadót fizető állampolgárokból, felerészben pedig a választó közönség választottjaiból — hangzik a jogszabály előírása. — Ezeken kívül a közgyűlésen üléssel és szavazattal bírnak még. .. a törvényhatósági tisztviselők." Í2 S A legtöbb egyenes állami adófizetők a virilisták voltak, akiknek száma a törvényhatósági bizottságban 1929-ig 210 volt, hasonló számú a választott tagok száma is. A virilistákon belül, valamint a választottak csoportjában a rétegképviselet a megye vagyonos osztályában végbement strukturális változást híven tükrözte. A legélénkebb társadalmi strukturális változás a virilisták körében volt kimutatható, mivel a legtöbb egyenes állami adó megállapítására évenként került sor. A gazdaságilag lehanyatlottak törvényhatósági 61
