Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
közhangulatban mélyre ható ellenszenvvel találkozik, ott szükségessé válik az illetőnek a működési helyéről való eltávolítása," 9 7 A kormánybiztos tehát egyértelmű feladatot kapott a helyi tisztviselők féken tartására. Bobory György kormánybiztos főispán a közigazgatási bizottsági tagokból alakított egy 4 tagból álló igazoló bizottságot, Baibocsay Sándor elnöklete alatt, a tisztviselők igazoltatására. Az igazoló bizottság minden alkalmazott részére egy kérdőívet adott ki, amelyen a következő kérdésekre kellett választ adni: „•—• a kommunista uralom alatt mely alapon és milyen szolgálatot teljesített és milyen viszonyban volt ehhez az uralomhoz, — hogyha esetleg már hallott önmagáról valamelyes vádat elhangzani, arra is szíveskedjék mindjárt nyilatkozni, — ne csak önmagáról nyilakozzék, hanem ha bármilyen alkalmazásban lévőről hibás viselkedést tud, azt velem bizalmasan közölni szíveskedjék". 9 8 Nem elégedtek meg tehát azzal, hogy a tisztviselő önmagát igazolja, hanem még árulónak, besúgónak is kellett lennie. A közigazgatási bizottság 1919. szeptember 29-én tartotta első ülését Bobory György elnöklete alatt. Ezen az ülésen számoltak be a törvényhatósági tisztviselők az adott igazgatási területen kialakult helyzetről. Beszámolt az alispán, a vármegyei árvaszéki elnök, a pénzügyigazgató, az egri államügyész, a vármegyei gazdasági felügyelő, a megyei főorvos, az államépítészeti hivatal főnöke, az állami állatorvos és az állami tanfelügyelő. A közigazgatási bizottság a hatáskörébe tartozó ügyek közül egy sor kérdésben tette meg a szükséges intézkedést: az iskolákban foganatosította a tanítás megkezdésére irányuló rendelkezéseket, intézkedtek az utak, hidak javítása, a mezőgazdasági munkák elősegítése tekintetében stb. Az alispán a legnagyobb gondot a közigazgatási munka megindítására és a régi törvények visszaállítására fordította. Rendelkezést adott ki a munkabérek visszaállítására is. A törvényhatósági bizottság csak 1919. december 29-én tartotta meg első ülését: a legtermészetesebb módon a régi tagokkal, a régi formában, úgy, mintha 1918 óta, vagyis egy éven keresztül Magyarországon nem történt volna semmi. A közgyűlésen Bobory György, kormánybiztos-főispán elnökölt. Elsőként az alispán adott tájékoztatást a legutóbbi — 1919 októberi — ülés óta történt eseményekről. Eléggé szűkszavúan és főleg egyéni impressziói alapján tartotta meg tájékoztatását. Ezt követően, a számonkérő szék tette meg jelentését, majd az állandó választmány, utána egyéni indítványokat tárgyalt. 1920-tól 53
