Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
voltak megelégedve a szocialistákkal való román leszámolással, dehát mégiscsak a román volt az úr. A fehérek nagy örömére mégis elkövetkezett a románok távozása. 1919. november 16-án elhagyták Eger várost, de a tiszafüredi járás tisztántúli 6 községében továbbra is román maradt a parancsszó. Heves megye urai csak fegyver alatt — mégha az idegen fegyver volt is — érezték magukat biztonságban. Igyekeztek is mindenben kiszolgálni őket. A Peidl-kormány augusztus 2-i kiáltványa még nem jutott el Heves megyébe, mindenütt a románok rendelkezései szerint feloszlatták a munkástanácsokat, direktóriumokat, a vörös őrséget, s a régi közigazgatás átvette hivatalát. Első tényakdésüik a szocialisták elleni véres megtorlás volt. „A románok bevonulása után a potentátok — román protektorátus alatt — Hatvanban 47, Gyöngyösön 9, Egerben 2, Kápolnán 2, Tiszafüreden 7 embert végeztettek ki minden bírói eljárásnélkül. Majd összefogdosták a vármegye egész területén a tanácskormány funkcionáriusait, a munkásvezéreket és mindazokat, akik nekik nem tetszettek. Ezeket a legkegyetlenebb kínzásokkal gyötörték, sanyargatták az egri börtönökben, mígnem a román parancsnokság megelégelte az állati kegyetlenkedéseket és erélyes paranccsal redukálta a véres kínzásokat 1 5 A vérfürdők rendezésében főszereplők a volt tartalékos tisztek, s a vörös őrségbe beszervezett régi csendőrök, rendőrök, pénzügyőrök stb. voltak. Az egyik része a hatalomtól való megfosztást igyekezett megtorolni, a másik a vörös szereplésüket kívánta feledtetni. Terrorista különítményeket alakítottak, amelyek Gyöngyösön, Hatvanban, Tiszafüreden vésztörvényszéket állítottak fel. Ítéleteiket „ ... a József főherceg kormányzóval és a magyar kormánnyal történt megállapodás értelmében a román katonai törvények alapján hozzák." 1 6 A halálraítélteket a román katonai parancsnokságnak kellett átadni ítéletvégrehajtás céljából. Így aztán megyeszerte az emberek sokaságát végezték ki, noha törvényesen a romának csak ellenállók fölött ítélkezhettek volna, viszont a kivégzettek jelentős része nem ellenálló, hanem szocialista volt. Gyöngyösön pl. Georgescu román őrnagy parancsára augusztus 8-án nyolc embert végeztek ki a nagy lovassági laktanya udvarában. Hatvanban 9 szocialistát gyilkoltak meg. 7 7 Ugyancsak Hatvanban 6 Salgótarjánból elhurcolt kommunista bányászt lőttek agyon. 7 8 Egerben plakátok közölték a letartóztatottak neveit, de az Egri Népújság is rendszeresen adott hírt róluk. Az egri törvényszéki fogházban a bolsevista magatartás gyanúja miatt letartóztatottak felett való rendelkezés jogát a román parancsnok magának igényelte. A 46
