Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
nyugalmat a legteljesebb egyetértéssel tartsa fönn a város lakossága, s ezért a rend és közbiztonság védelmére, válasszanak egy pártkülönbség nélküli bizottságot. Köztük a volt direktórium vezető tagját, Lájer Dezsőt, aki a polgárság bizalmát is teljes mértékben kiérdemelte és ez a bizottság intézze az ügyeket." 6 4 Szakáll tehát a rend fenntartása ürügyén pontosan felvilágosította az egri ellenforradalmárokat, hogy semmiféle forradalmi csapattól nem kell tartani. A tárgyalás eredményeként minden úgy sikerült, ahogyan az ellenforradalmárok ezt elképzelték. Sikerült meggyőzni a hadosztályparancsnokot, hogy Egerben nincs ellenforradalom, a direktórium, amikor elhagyta a várost, egyszerűen csak elképzelte az ellenforradalmat. Az alispán és a polgármester csak azért tértek vissza állásukba, mert a város és a megye a mostani súlyos időben nem lehet vezetés nélkül. Ilyen okfejtéssel igyekezték megteremteni annak lehetőségét, hogy szabadon garázdálkodhassanak a munkásság, a parasztság hatalma, vagyis a Tanácsköztársaság ellen. Növelhette az ellenforradalmárok bátorságát az a bejelentés is, hogy északon nincs egyetlen vöröskatona sem. A csehektől meg úgy sem féltek, hiszen a jövetelükre már megalakították a fogadóbizottságot is. A rend és a nyugalomra való felszólítás pedig lehetővé tette, hogy senki ne zavarja hazaáruló, ellenforradalmi tevékenységüket. Sőt Szakáll ezredes azt is megígérte, hogy addig nem megy el, míg a rend meg nem szilárdul. A város és a megye vezetői hallgattak arról, hogy Szita alezredes ellenforradalmár személyében már van fegyveres parancsnok, sőt a hatalom gyakorlásának első számú személye. Hogy még a látszattörvényesség is biztosított legyen, választottak egy nyolcas bizottságot, ahová Lájer Dezsőt is beválasztották. Május 3-án délelőtt tartott nyolcas bizottsági ülés még a következő rendeletet adta ki: „Eger város Polgárságához! A polgári nyolcas bizottság Egerben a karhatalmi hatalmat a mai napon átvette. A bizottság feladata a vagyon- és életbiztonság megóvása és fenntartása. A statárium fenntartatík. Aki erőszakoskodik, rabol, gyilkol és gyújtogat, a rendeletnek nem engedelmeskedik, fegyvereket be nem szolgáltatja, azt a törvényszék kebeléből alakult rögtönítélő törvényszék elé állíttatik. A város parancsnokságával, Szita Mihályt bízta meg, aki az összes egri karhatalmak parancsnoka... Forradalmi törvényszék által elítélt politikai foglyok azonnal szabadon bocsáttatnak." 6 5 Két nap alatt jól kirajzolódott, hogy mit akartak az ellenforradalmárok. De igazán egy Tormássy nevű, igen talpraesett, keménykötésű katona (törzsőrmester volt a világháborúban) ugratta elő az ellenforradalmárok igazi arcát. Amikor az alispán és az ellenforradalmár vörös dandárparancsnak hírét vették, hogy Mezőkövesdről a Tormássy különítmény Egerbe jön, nagyon 41
