Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
munkamegosztásnak, a szervezésnek és irányításnak és mindezekben a szakértelemnek olyan fokára van szüksége, amely ... a kényelmes kormányzati korszakát a tervszerű cselekvés és minden irányban való előrelátás feladatával váltotta fel." 5 1 — mondta Magyary Zoltán egyetemi tanár az 1930-as években, aki azt is megállapította, hogy a magyar közigazgatás szövevényes és kusza. Egy-egy jogkör gyakorlása több szervet is érint, s így nem ritka az egymást keresztező, bürokratikus intézkedés. Kárhoztatta is Magyary a közigazgatás vezetőit tunyaságukért, amikor a következőket írta: „Vannak kitűnő tisztviselők, lelkiismeretes emberek, akik vezető állásokba is feljutnak, de kezdeményezésben és ötletekben nem gazdagok. Vannak a minisztériumokban is osztályvezetők, akik ún. száraz bürokraták és tudjuk, voltak nagy számban miniszterek is, akik nyom nélkül távoztak a bársonyszékből anélkül, hogy nemzetük nekik valamit köszönhetne." 5 2 Azt viszont Magyary Zoltán nem látta és nem is láthatta, hogy a közigazgatás mögött is alapvető osztályérdekek húzódtak meg. A magyar burzsoázia, és a földbirtokosok osztályuralmi helyzetük zálogát elsősorban a proletariátus és a szegényparasztság elleni hajszában, a kizsákmányolás fokozásában látta. Hazánkban az önkormányzatok fölött uralkodó porosz mintát az 1886-os törvények magas fokra emelték. Magyarország egyébként a korlátlan gyámkodás hazája, hiszen fölötte is évszázadokon keresztül gyámkodtak. Természetesen a megyék feletti gyámkodás e vármegyéket az ellenállás fő fészkeivé tették, s ugyanakkor igyekeztek védekezni a parasztmozgalmakkal szemben is. A Horthyrendszer ezt a gyámkodást még fokozta. A tőkés és földbirtokos osztály érdekei védelmének szervezeti megoldásként választotta a hivatásrendi rendszer életre hívását. A különböző szerveket, testületeket, hivatásrendeket felruházták közigazgatási, hatósági, adószedési joggal, ami korábban az önkormányzat jogköre volt. A nép érdekeit segítő és képviselő önkormányzati forrna, az államigazgatás csak a szocialista Magyarországon jöhetett létre, mivel az alapvető állami és helyi érdekek egybeestek, mert a munkásosztály, a dolgozó nép érdeke sem különbözött egymástól. Addig viszont még kifejlődött egy fasiszta állam, amely a magyar nép haladó megmozdulásának elfojtója volt. Ezt segítette elő a Heves megyei Törvényhatósági Bizottság tevékenysége is az általunk tárgyalt időszakban. 35
