Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
I. A törvényhatóságok szervezete és hatásköre
önálló vámterület, a nemzeti hadsereg, a magyar nemzeti bank megteremtésének követelését. Ezek az ellenzékivé vált rétegek a törvényhatósági bizottságokban jelentős számban képviseltették magukat, a helyi politikára nagy befolyással voltak, így a kormány számára a törvényhatóságok korlátozása, erős centralizációjuk döntő fontosságú kérdés volt. De siettette ezt a kormány reakciós nemzetiségi politikája is. Az első világháborúval ezek a tényezők jórészt elveszítették ugyan jelentőségüket, de így harmadik tényező lépett a helyükbe. Az első világháború végével a kapitalizmus világrendszere a Szovjetunió megalakulásával súlyos csapást szenvedett. Másrészt a Tanácsköztársaság megmutatta a magyar uralkodó osztálynak a dolgozó nép erejét és törekvéseit. A két világháború között a feltartóztathatatlan gazdasági válság, a tömegek növekvő nyomora, a munkásmozgalom erősödése, az új imperialista világháborúra való felkészülés szükségessé tették az uralkodó osztály számára az állam centralizációját. Ennek az útnak végén — 1938—1945 — világosan megmutatkoztak az uralkodó osztály igényeinek immár egyedül megfelelő, teljesen központosított, az önkormányzatokat elsorvasztó bürokratikus közigazgatásnak körvonalai. így aztán a polgárosodott vármegye a burzsoáziával együtt- egyre jobban reakcióssá vált. A törvényhatósági önkormányzat intézményes és személyes korlátozásának befolyásolásában nagy szerepe volt a főispáni állás megszervezésének. „A vármegyék és a törvényhatósági joggal bíró városok élén a főispán áll, kit a belügyminiszter előterjesztésére a király nevez ki és ment fel." 3 6 „A főispáni állásra nincs képesítés me gállapítva. Elnyerésének feltétele a kormány bizalma. Bármikor felmenthető, ezért fegyelmi eljárásnak sincs helye. A főispán politikai tisztviselő, mint a miniszterek és a politikai államtitkárok. A főispán közvetlenül a belügyminiszternek van alárendelve. Esküt a törvényhatósági bizottság közgyűlésén tesz." 3 1 A főispán a törvényhatóságban a kormány képviselője. Jogállása részben magán viseli a történeti fejlődés nyomait. A főispán korábban a királynak és a nemesi vármegyének közös képviselője volt. Eredetileg az uralkodót képviselte a vármegyében, illetve a vármegyét a királyi tanácsban, a kiegyezés után a kormányt a helyi hatalomban, a törvényhatóságban. A főispán hatásköre kisebb részben a közigazgatás, nagyobb részben az ellenőrzés és a felügyelet. Közigazgatási hatásköre két részre osztható: rendesre és kivételesre. A főispán kivételes hatalmat akkor gyakorol, ha az alispán a törvényt vagy a miniszteri rendeletet vonakodik végrehajtani, vagy a végrehajtásban akadályoz28
