Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929

tása ugyan nem érződött megyénkben, de a Békés megyei Sarkadhoz tartozó Csáksziget-pusztán pl. 20 Heves megyei summás lépett be a Földmunkások Országos Szövetségébe, és kapott tagsági köny­vet. A párt újságot is küldött minden tag részére. 59 2 A summásélet igen jó munkásmozgalmi nevelőiskolának bizo­nyult. Erről tanúskodik a Fejér megyei vitézi szék 1927. évi, július havi jelentése is, amelyben a következők olvashatók: „Fültanúja voltam egy beszélgetésnek, melyben egy gazdaságvezető elmondotta, hogy hevesi summás munkások, melyek harcteret jártak, mesélték fiatalabb társaiknak, hogy hány saját tisztet lőttek le a háború alatt. Oktatták a fiatalabbakat, hogy ha a harctérre viszik őket, ne előre, hanem hátra lőjenek." 59 3 A katolikus egyház urai megdöbbenve figyelték a tömegek bal­ratolódását, s a falusi nincstelenek egyre fokozódó elkeseredését. „Fel a bástyákra, munkára, a métely irtására, a konkoly kigyomlálá­sára!" 59 4 — adta ki a harci jelszót az Egri Népújság. A klérus a maga részéről azt szerette volna, hogy a szervezett munkások „férfias elhatározással szakítsanak a szociáldemokraták téves irányzatával", és a keresztényszocialista szakszervezetekbe lép­jenek be. Ezért minden erővel támogatta a keresztényszocialista párt tevékenységét, amely elsősorban a kispolgári iparos- és kereskedő­rétegek között talált követőkre, de Egerben az addig szervezetlen földművesek körében is ért el bizonyos eredményeket. Különösen az 1920-as évek második felében, a keresztényszocia­lista párt egri intézményei: a Katolikus Kör, a Katolikus Legényegy­let, a Keresztény Iparoskör és a Keresztény Szocialista Egyesület a társadalom minden egyes rétegében buzgón tevékenykedett isme­retterjesztő előadások, kultúrdélutánok, színielőadások stb. tartá­sával. 59 5 A törvényihatósági bizottságnak is egyre nagyobb gondot, egy­re nagyobb veszélyt jelentett a növekvő szocialista mozgalom. A köz­gyűlés, egyetértve Nógrád és Hont vármegyék közönségével, már 1925. szeptember 22-én jónak látta figyelmeztetni a kormányt, hogy „a haza biztonságának érdekében" a szakszervezetek működését szüntesse be. 59 0 „Hazánkat — hangzik a közgyűlési határozat — csak erős, öntudatos nemzeti diktatúra mentheti meg a végpusztulás­tól." 59 1 Kérlelhetetlen harcot követelnek tehát a munkások, az agrár­szocialisták, és a szakszervezetek ellen. A bizalmatlanságot mutatja a törvényhatósági bizottságnak a fo­nóházakról alkotott szabályrendelete is. Ismeretes, hogy főleg téli es­téken összegyűlt a falu egy része, idősek és fiatalok, ahol fonalat készítettek. Fonás közben a nép képzeletének gazdag tárháza bon­takozott ki, amikor meséltek, énekeltek, táncoltak. Egyes szemé­208

Next

/
Oldalképek
Tartalom