Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
„10. §. Köteles a bérlő ragadozók, kártékony szárnyasok( (héják, vércsék, szarkák, tarka varjú stb.) kóbor ebek és macskák rendszeres, esetleg méreggel való irtásáról megfelelően gondoskodni. .. 13. § A haszonbérlő köteles a mezei területeken nov. 15-ig fogoly és ha a területen a fácán is honos — fácánetetőket felállítani, s ezeket tél megszűntéig élelemmel rendszeresen ellátni. Nagy havazás esetén tartozik a bérlő a nyulak etetéséről is gondoskodni." 55 5 Nem szól viszont a szabályrendelet a vadászaton viselt magatartásról, az ember védelméről. Jóllehet a vadgazdálkodás és vadászás a kizsákmányolók szórakozását szolgálta, a nemzetgazdasági szempontból azonban mégis jelentős volt. A mezőgazdaság stagnálásának súlyos kihatását akkor érezhetjük meg igazán, ha figyelembe vesszük az állattartás változásainak siralmas állapotát is. 55 6 Szarvasm. Ló Sertés Juh g v száma 1000 száma 1000 száma 1000 száma 1000 főre főre főre főre jutó jutó jutó jutó 1910. 69 200 248 32 622 117 88 951 318 121 118 435 1930. 55 268 175 30 796 97 54 534 172 72 430 228 Látható, hogy az utóbbi két évtizedben az állatállomány minden kategóriájában erősen fogyott és különösen szembetűnő ez az ezer lakosra eső állatállományt figyelembe véve. A ló és szarvasmarha hiánya nemcsak a hús- és tejfogyasztásban éreztette negatív hatását, hanem az állati igavonóerő növelését igényelte. A Gazdasági Egyesületnek az állattenyésztés fellendítésére irányuló segítése kiemelkedően figyelemre méltó volt. El kell ismerni, hogy szinte társadalmi eseményszámba mentek és a gazdasági fejlődést is tükrözte az egyesület által Gyöngyösön rendezett tenyészkiállítások és vásárok, a Kápolnán tartott lódíj ázások, fogatbemutatók és -versenyek, valamint Egerben rendezett háziipari kiállítások. A tehenészetek fejlesztésére alakított szakosztályi munka eredménye volt, hogy a már több éve működő Tarna menti körzet ellenőrzött tehenészeteinek 1926—27. évi magyar piros-tarka fajtájú tehenei 3,84 százalék átlagos zsírszázalékkal 3 064 kg tejben 117,77 kg tejzsírt adtak, 76 kg-mal többet, mint az ellenőrzés megkezdésekor. 55 7 A lótenyésztés jelentős fordulóponthoz érkezett, amikor a gazdasági egyesület kezdeményezésére végső elhatározást nyert, hogy 196
