Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
reformígéretek napirenden tartásával továbbra is illúziókat keltsenek a szegényparasztság körében. A klérus és a nagybirtokos osztály a földreform-demagógia mielőbbi levezetését és óriási birtokaiknak minél teljesebb megóvását kívánta biztosítani. A dolgozó parasztság viszont zömében nagy várakozással tekintett a földreform elé, de az uralkodó osztály arra törekedett, hogy a lehető legalacsonyabbra szorítsa le a földigénylők számát. 1925-ben Bekölce községben még el sem kezdték a földbirtokreform eljárást, holott 1925. december 7-re be kellett volna fejezni. 53 7 Közel egy évtizedes huzavona után megyeszerte csupán látszatföldreformot hajtottak végre, hiszen csak 36 350 kh földet osztottak ki, ebből 2758 kh területet házhelynek, 33 592 kh-t pedig szántóföldnek és legelőként. A juttatott földek, legelők és házhelyek együttes területe a megye összes földbirtok területének csupán 5,5 százalékát, az összes szántóföld területnek pedig 10 százalékát jelentette. 53 8 Az adatok tükrében is jelentéktelenné törpült az ellenforradalmi földreform, amely Heves megyében is érintetlenül hagyta a nagybirtokrendszert, sőt hatalmas hasznot biztosított a nagybirtokosoknak a magas megváltási árral. Mivel azonban életképtelen, gazdaságilag alig hasznosítható parcellákat adtak, egyúttal fokozódott a parasztság proletarizálódása. Könnyebbé vált a mezőgazdasági proletariátus kizsákmányolása, mivel az egy-két holdas parcella nem tudta biztosítani a parasztcsalád élelmiszer-szükségletét sem. így ezek a kis parcellatulajdonosok kénytelenek voltak a szomszédos nagybirtokon bérmunkát is vállalni. A földreform során igénybevett föld tekintélyes részét a vitézek, a csendőrök és az ellenforradalmi rendszer más kiérdemesült hívei kapták. A klerikális reakció nem eredménytelenül indított hajszát a földreform ellen. Az egri érsekség egri 1473 kh birtokából 58 9 öszszesen 20 kh 285 D-öl területet vettek igénybe a földreform során, 540 ugyanakkor a szatmári püspökség birtokából a Vitézi Szék részére 200 kh jutott Kiskörén, amellyel Hellenbronfch Gusztáv altábornagyot tüntette ki, a Heves Vármegyei Vitézi Szék főkapitányát. 54 1 A törvényhatósági bizottság is elismerte, hogy a földreform célját, a földbirtok igazságosabb megoszlásának biztosítását nem sikerült megvalósítani. „Aggodalommal látjuk — hangzott a miniszterelnökhöz címzett közgyűlési felirat —, hogy a földreform keresztül vitele után kevés hely az, ahol megelégedés tapasztalható, legtöbbnyire elégedetlenség az, ami a lelkeket uralja. Az igénylők elégedetlenek attól eltekintve, hogy reményeik a juttatott földterületek nagysága tekintetében nem váltak be, de még a legjózanabb elemek is főleg azért, mert bizonyos birtokterületeket kézhez kaptak ugyan, de azok terhét nagyon nehezen bírják, mert nélkülözik egyrészt, 188
