Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)

IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929

2. Egyszer s mindenkori ellátás: a) a végkielégítés; b) a nyugdíjmegváltás; c) a temetési segély. 3. Kivételes ellátás: a) méltányos ellátás a szolgálat következtében bekövetkezett szolgálatképtelenség esetében; b) kegyellátás; c) árvák életjáradéka. 49 0 A nyugelátásban részesítés mértékének bemutatására egy-két nyugdíjazást vegyünk szemügyre. Valentin András tófalusi községi jegyző 8. fizetési fokozatból, 17 szolgálati évvel, 225 pengő fizetéssel ment el nyugdíjba. A nyug­díj összegét fizetésének 54 százalékában: 121,50 P-ben, 4 gyermeke után (egyenként 13,60 P) 54,40 P-t, összesen tehát 175,90 P-t állapí­tották meg. 49 7 Búzás Ágoston, felnémeti körjegyző 41 szolgálati évvel rendelkezett nyugdíjba vonulásakor, 400 P fizetéssel, amelyet 100 százalékban kapta meg és felesége után családi pótlékot 13,60 Pt. Így összes nyugdíja 413,60 P volt. 49 8 Mártonffy Lajos árvaszéki elnök özvegye a férj fizetésének 50 százalékát, 277,50 P-t, valamint 3 gyermek utáni családi pótlékként (egy gyermekre: 27,75 P-t) 83,25 P-t, összesen 360,75 P- özvegyi nyugdíjat kapott Ezenkívül még a lakásosztálynak megfelelő lakás­hozzájárulást kapták. 49 9 Mindhárom nyugdíjaztatás a tisztviselők­ről és alkalmazottakról való méltó gondoskodást mutatja. Mindezt az ellenforradalmi rendszerhez való hűségért adták. Az uralkodó osztálynak 1929. év végére a törvényhatóságokban és a községi képviselőtestületekben is egyaránt sikerült a gazdasági, politikai helyzetet konszolidálnia. 2. A TÖRVÉNYHATÓSÁGI BIZOTTSÁG HÁZTARTÁSA 1926—1929 Heves megye törvényhatósági bizottságának háztartása alapve­tően összefüggött az ország gazdasági, pénzügyi helyzetével. Bethle­nék már 1924. március 27-én a szanálásról szóló törvényjavaslatot, az aranyköltségvetést a nemzetgyűlés elé terjesztették, amely azt jóvá is hagyta, s így született meg az 1924. évi IV. t.c. az állam­háztartás egyensúlyának helyreállításáról, s megszűnt a korona to­vábbi értékcsökkenése. 50 0 A törvény három és fél évre felhatal­mazást adott a mindenkori kormánynak a szanálási program végre­hajtásához szükséges intézkedések megtételére. A felhatalmazás ide­172

Next

/
Oldalképek
Tartalom