Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
IV. Heves vármegye Törvényhatósági Bizottságának tevékenysége a belpolitikai konszolidáció erősödése az „aktív" külpolitika és a gazdasági fejlődés időszakában 1926-1929
mégis nagy szerepe volt a Horthy-féle közigazgatás fasizálódásának előkészítésében. Ez főleg a 30-as évek elejétől kezdődően; egyrészt a nyílt fasiszta irányzat megerősödése, másrészt a közigazgatás szervezetében még fenntartani kívánt polgári demokratikus vonások (pl. az önkormányzat) közötti, egyre élesebb ellentmondásban jelentkezett. Az 1929. évi 30. t.c. a törvényhatósági választójogot változatlanul az országgyűlési képviselőválasztási joghoz kötötte, melyet akkor az 1925. évi 26. t.c. határozott meg. E törvény jellegzetes terméke volt a Horthy-rendszer konszolidált korszakának; lényegében jóval korlátozottabb volt, mint a Tanácsköztársaság leverése utáni választási törvény. Az 1925. évi 26. t.c.-nek a szavazati jog szabályozásáról már az első fejezetben szóltunk, itt csak azt jegyezzük meg, hogy az 1929. évi 30. t.c. 7. §. (1) bekezdése az egyhelyben lakást 2 évről 6 évre emelte fel. Ezzel is csökkenteni akarta a munkahely miatt gyakran költözködő szegény népréteg szavazati jogát. Az 1929. évi törvény jelentős változást hozott a törvényhatósági bizottság szervezetében és hatáskörében, valamint összetételében. Most már nem felerészben virilistákból és felerészben választottakból állt, hanem a tagság: „2/5 részét a legtöbb adófizetők, 2/5 részét az összes választók választják, 1/5 részük pedig a szakszerűség, a vallási felekezetek képviselete és az érdekképviselet címén tagok" alkotják. 48 2 Az új törvény szerint Heves megyében 390 főben állapították meg a törvényhatósági bizottság létszámát. A 390 főből 156 virilista lehetett. Ezeknek tagsága úgy jött létre, hogy a megye 468 legtöbb adót fizetőjét az egyenes állami adóösszeg nagyságának sorrendjében 3, egyenként 156 főnyi csoportba osztották és mindegyik csoport a maga sorai közül 52 tagot választott. A bizottságba így tehát a virilisták is már nyílt szavazással, erősen megszűrve kerültek be, hiszen mi sem volt egyszerűbb a kormányak, mint nyílt választás segítségével keresztülvinnie, hogy a virilisták közül is az uralkodó politika számára legmegfelelőbbek kerülhessenek a bizottságba. A szavazóképes lakosság választása révén is a bizottságba 156 fő kerülhetett. A törvényhatósági bizottság az 1929. évi 30. t.c. szerint újonnan állapította meg a választókerületeket, az 1892. évi 291/Kgy. 7766/a. 1892. számú szervezési szabályrendeletben megállapított helyett 29 választókerületet alakítottak ki. Egy-egy választókerület esetében 10 000 lakost vettek figyelembe az új szervezési szabályrendeletben. 48 3 A kormányzatnak ilyen módszerekkel sikerült a választójogi törvényben kényszerűen kiszélesített társadalmi bázis befolyását is kor134
